Közélet

A közösségi oldalakon terjednek az álhírek

Az internetezők fele futott már bele álhírbe, derül ki a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság lakossági felhasználói szokásokat felmérő kutatásának adataiból.

A legalább 16 éves hazai internetezők 53 százaléka saját bevallása szerint találkozott már álhírrel, elsősorban közösségi oldalakon – 47 százalékuk nyilatkozott így –, fele ennyien pedig másfajta weboldalakon (23 százalék) – derült ki a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) felméréséből. A megkérdezettek hatvan százaléka belefutott már valamilyen károsnak mondott tartalomba az álhírektől és a pedofil tartalmaktól a rasszista, terrorizmusra vagy erőszakra buzdító anyagoktól a drogfogyasztásra ösztönző tartalmakig, mindezek közül pedig az álhírekre vonatkozott a leggyakoribb említés.

Fotó: AFP

A szándékosan megtévesztő tartalmak felismerését mára már sokkal jobban meghatározzák az internetes szokások, mint a hagyományos társadalmi-demográfiai jellemzők. Ahogy nő Magyarországon az internetezők száma – a felmérés idején 6,53 millió fő a legalább 16 évesek körében –, úgy lesz egyre heterogénebb ez a csoport. Az álhírek felismerését leginkább az határozza meg, hogy az egyén mennyire intenzíven és aktívan használja az internetet.

Akik heti rendszerességgel öt vagy még több közösségi oldalt látogatnak,

azoknak a 71 százaléka találkozott már álhírekkel, míg akik legfeljebb egy ilyen oldalt használnak, azoknak mindössze 41 százaléka.

Akik pedig úgy érzik, hogy nagyon erősen kötődnek az internethez, azoknak közel a kétharmada (63 százalék) ütközött már bele álhírbe, míg azok, akik szerint az életük alig kötődik az internethez, csak 41 százalékban találkoztak ilyesmivel. A kutatás során az álhírek felismerését ugyanakkor egyáltalán nem befolyásolta, hogy a válaszadó milyen és mekkora településen, mekkora családban él, gazdaságilag aktív-e, és alig volt releváns az iskolázottsága, a kora, az anyagi helyzete, a neme vagy az, hogy az ország melyik részén lakik.

Különös a jelentősége, hogy a magyarok a közösségi oldalakon futhatnak bele a legtöbb álhírbe, mert meglehetősen gyakran látogatják ezeket a felületeket. Ezt az Európai Bizottság a digitális gazdaság és társadalom fejlettségét mérő mutatója, a DESI 2020 is igazolja, amely szerint a 16 és 74 év közötti korosztályban a magyar internethasználók 86%-a böngészi a közösségi hálózatokat, ami a legmagasabb érték az EU-ban.

Az NMHH-s kutatás eredményei szerint

a megkérdezettek 78 százaléka keresi fel a közösségi oldalakat kisebb vagy nagyobb rendszerességgel, 77 százalékuk legalább hetente használja a Facebookot,

és minimum hetente aktívak is ezeken az oldalakon (mindössze 0,3 százalék a heti egynél ritkább látogató). Az internetezők jelentős része – 43 százalékuk – három vagy több ilyen felületet is aktívan használ legalább heti rendszerességgel, minden tizedik ember pedig öt vagy még több oldalt.

Facebook Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság fake-news
Kapcsolódó cikkek