Hosszú távon is olcsó marad a pénztári megtakarítás

Az önkéntes nyugdíjpénztárak versenyképes kihívói a hasonló célú élet- és nyugdíjbiztosításoknak az idén először kiszámolt, 1 százalék alatti, a jövőben várható anyagi terheket bemutató teljes költségmutatóik (tkmnyp) alapján – állapította meg a Magyar Nemzeti Bank (MNB).

A nyugdíjpénztári költségek átláthatóságának erősödésével tovább csökkenhetnek a tagokat terhelő kiadások – jegyzi meg a jegybank. A tkmnyp 0,84 százalék volt, míg az önkéntes nyugdíjpénztárak költségeit jelző, átlagos korrigált díjterhelési mutató 0,78 százalék, bő 30 százalékkal csökkent 2002 óta. Az MNB megjegyezte, hogy a jövőt egy feltételezett összegű tagi megtakarítással és a pénztár közvetett költségeivel is modellező tkmnyp összevethető az élet- és nyugdíjbiztosítások azonos mutatószámával, ami erősíti a transzparenciát, valamint a pénztári szektoron belüli és a szektorközi versenyt.

A jegybank ajánlása szerint idén először kiszámított átlagos, 30 éves nyugdíjpénztári teljes költségmutató a pénztártag hosszú távú jövőbeni megtakarításait modellezi, és a befizetésekből, valamint a megtakarításból levonandó terheknél a befektetések közvetett terheit (pél­dául a portfóliókban lévő befektetési alapok költségeit), a választható portfóliós piaci szereplőknél a különböző portfóliók eltéré­seit is figyelembe veszi. A mutatót a pénztárak több időtartamra, illetve portfóliónként is kiszámítják. Ezeket saját weblapjaikon is közzéteszik, és a jegybank honlapján össze is hasonlíthatók az élet- és nyugdíjbiztosítási tkm-ekkel – ismertette a jegybank.

A nyugdíjpénztári szektor átlagos korrigált díjterhelési mutatója a 2018-as 0,75 százalék után tavaly 0,78 százalék lett, döntően a múlt évi kiváló hozamok után kifizetett befektetési költségek (sikerdíjak) enyhe emelkedése miatt. Ez a visszatekintő jellegű mérőszám a működésre levont díjakat a teljes tagdíjhoz viszonyítja, így kiszűri az utóbbitól független pénztári vagyonnövekedés zavaró hatását. Az eltérő módszertannal kapott mutatószámok egybehangzóan azt jelzik, hogy az önkéntes nyugdíjpénztárak átlagos költségszintje hosszú távon 1 százalék alatt marad. A pénztári szektor így – más megtakarítási formák költségeivel összevetve – változatlanul versenyképes öngondoskodási formát kínál az időskorukra előtakarékoskodóknak.

Az idei rendkívüli járványhelyzet miatt hozott kényszerű pénztári intézkedések átmenetileg növelhetik a szektor költségét. A pandémia nyomán (is) egyre népszerűbb elektronikus ügyintézési csatornák terjedése viszont mérsékli a pénztárak adminisztrációs anyagi ter­heit, ennek hatása azonban majd hosszabb távon jelentkezhet.

A nyugdíjpénztári szektornak

0,78

százalékos volt tavaly

a díjterhelési mutatója