Régi-új kormánnyal indulhat a válságkezelés

Visszafogottan reagált a Bukaresti Értéktőzsde (BVB) a vasárnapi romániai törvényhozási megmérettetés nem végleges eredményeire, elsősorban a még bizonytalan kormányzati kilátások tartják izgalomban a befektetőket. A BVB valamennyi mutatója pirosban nyitotta a napot, a Tulajdonalap és az öt regionális befektetési alap alkotta fő tőzsdeindex, a BET 0,70, míg az energetikai ágazat indexe, a BET-NG 0,68 százalékkal gyengült. A nagyobb kereskedelmi bankok és energetikai vállalatok részvényárfolyama 0,12 és 1,23 százalék közötti mértékben csökkent. A veszteségek nem mérséklődtek a nap végére sem.

A román fizetőeszköz némiképp negatívan reagált a politikai mozgásokra: a lej hétfőn 0,05 százalékkal gyengült az euróhoz (egy euró 4,873 lej), valamint 0,57 százalékkal az amerikai dollárhoz (4,025) képest, holott a múlt héten mindkét valutával szemben erősödést mutatott. A valuta- és az államkötvénypiac reakciója némileg negatív ugyan, viszont összességében mérsékeltnek nevezhető, és nem utal pánikhangulatra. Ugyancsak hétfői hír, hogy

továbbra is a befektetésre ajánlott kategóriában tartja Romániát a Standard & Poor’s (S&P) hitelminősítő, de maradt az ehhez fűzött negatív kilátás is.

A történelmi rekordnak számítóan alacsony, 31,84 százalékos részvétellel lezajlott vasárnapi parlamenti választást meglepetésre az ellenzéki román szociáldemokraták (PSD) nyerték meg a szavazatok 30 százalékával, míg a kisebbségben kormányzó jobbközép liberálisokat (PNL) a választók 25 százaléka támogatta. A győztes azonban ezúttal valószínűleg nem nyer semmit, Klaus Iohannis államfő ugyanis már korábban előrebocsátotta, hogy a PSD-t semmi szín alatt nem bízná meg a kormányalakítással.

Az érintett politikai alakulatok vezetőinek nyilatkozata szerint három-, esetleg négypárti jobbközép koalíció várható a Ludovic Orban miniszterelnök vezette PNL körül, valószínűleg a Romániai Magyar Demokrata Szövetség részvételével.

Az új hatalomnak nem lesz könnyű dolga, égető pénzügyi-gazdasági kérdésekre kell mihamarabb ütőképes megoldásokkal szolgálnia. A leendő kormány 10 százalékos államháztartási hiányt és 45-47 százalék körüli GDP-arányos államadósságot örökölhet, ez 10 százalékponttal magasabb a tavalyinál.

Románia gazdasági kilátásait valamennyi hitelminősítő stabilról negatívra rontotta az elmúlt időszakban, ennek fő oka a költségvetési hiány megszaladása. Az S&P prognózisa jóval borúlátóbb, mint a bukaresti kormányé, a hitelminősítő szerint idén 5,2 százalékkal zsugorodik a román gazdaság, a 2021-es növekedés csak 4 százalék lesz, a 2019-es szintet pedig 2022-ben éri el ismét.

Florin Pogonaru, a romániai üzletemberek egyesületének elnöke úgy véli: az ország leendő kormányának „bizniszpártinak” kell lennie, hiszen a versenyszféra teremti elő az állami kiadásokhoz szükséges alapokat, éppen ezért az állami támogatásokat Bukarestnek a hozzáadott értéket termelő vállalkozások felé kell terelnie. Laurian Lungu közgazdász szerint három-négy évre előretekintő, hiteles fiskális stratégiát kell a gyakorlatban megvalósítani, és a fizetéscsökkentések elkerülésével, a bérek befagyasztásával kell lefaragni a közalkalmazottak bérköltségéből. Florin Citu pénzügyminiszter egyelőre annyit bocsátott előre, hogy jövőre nem terveznek adóemelést, viszont a további intézkedések nagyban függenek majd a leendő koalíció programjától.