Afrikában is oltanának a G7-államok

Különös tekintettel a járványra is, a nemzetközi együttműködés mellett tették le a voksukat a hetek csoportjának (G7) vezetői az első olyan találkozójukon, amelyen részt vett Joe Biden amerikai elnök is. Elődje, Donald Trump számos ponton feszegette a multilaterális együttműködés politikai és gazdasági kereteit, Biden viszont már hivatalba lépésekor világossá tette, hogy a versengés és a feszültség a világ vezető gazdasági hatalmának státuszára törő Kínával fennmarad, egyéb terepeken azonban az Egyesült Államok rendezni akarja külső viszonyait. Erre ideális fórum a G7, amelynek nem tagja a világ második legnagyobb gazdasága, Kína. A hetek – az Egyesült Államok, Japán, Németország, az Egyesült Királyság, Franciaország, Olaszország és Kanada – együttesen a világ össztermékének majdnem a felét adják, és abban különböztetik meg magukat Kínától és Oroszországtól, hogy demokratikus rendszerek, amelyek egymással hagyományosan együttműködnek.

Erre most még rá is kényszeríti őket a világjárvány – értettek egyet a Boris Johnson elnökletével tartott online csúcs résztvevői. A találkozó közös közleményében a G7 vezetői ígéretet tettek rá, hogy a válságból való kilábalás érdekében folytatják a munkahelyeket és a gazdaság újraépülését támogató költekezést. „Mind demokratikus, nyílt gazdaságok és társadalmak, erősségeinkre és értékeinkre támaszkodva együtt fogunk dolgozni egymással és másokkal, hogy előremozdítsuk népeink és a bolygó egészségét és jólétét” – olvasható a közleményben. A felszólalók sürgették, hogy a koronavírus elleni oltóanyagokat egyenletesebben terítsék el a világban. Ezt ugyanúgy fontosnak tartotta a vakcinázási versenyt vezető államok közé tartozó Egyesült Királyság miniszterelnöke, mint az Európai Unió tagjaként a britekhez és az amerikaiakhoz képest jelentősen lemaradt Németország kancellárja. „Csak az egész világ átoltása vethet véget a járványnak” – mondta Angela Merkel a találkozó után.

Mindez azt is jelenti, hogy a vakcinagyártás jelentős részét a kezükben tartó fejlett országoknak át kellene engedniük oltóanyagkészleteik egy részét a kevésbé fejletteknek, például Afrikának, amely a riválisnak tekintett – és egymáshoz geopolitikailag közeledő – Oroszországtól és Kínától már kapott ígéreteket vakcinaszállításokra. „A találkozón nem került szóba, hogy a G7 tagjai készleteik mekkora százalékát adják át a fejlődő országoknak” – mondta Merkel. Korábban Emmanuel Macron francia elnök azt indítványozta, hogy az Európai Unió és az Egyesült Államok adja át készletei több mint 5 százalékát a fejlődő országoknak, hogy ők is megkezdhessék a vakcinázást. „Ha megtesszük, az jelenlétet biztosít a Nyugat számára Afrikában, ha nem, akkor Kínához és Oroszországhoz fordulnak” – mondta Macron a csúcs után. A virtuális találkozó napján Biden elnök látogatást tett a Pfizer legnagyobb gyártóközpontjában, a michigani Portage-ban, ahol ígéretet kapott a cég vezérigazgatójától, Albert Bourlától, hogy a következő hetekben megduplázzák a vakcina előállításának ütemét.

A G7 vezetői támogatták Japán elkötelezettségét, hogy a járvány ellenére megtartsa a nyári olimpiai és paralimpiai játékokat Tokióban. Világosan utalva Kínára, arra tettek ígéretet, hogy egyeztetik közös fellépésüket a nem piacorientált politikai szereplőkkel szemben. Bár sokan reménykedtek, hogy az új amerikai elnök engedékenyebbnek bizonyul a németekkel szemben az általuk pártolt Északi Áramlat 2. gázvezeték ügyében – amelynek megépítését mindkét elődje igyekezett megakadályozni, akár szankciókkal is –, a hét végi események ellenkező előjelekkel szolgáltak. Az amerikaiak felfedeztek egy orosz hajót, amely az orosz gázt Ukrajna megkerülésével nyugatra szállító majdani tengeri vezeték építésén szorgoskodott, és újabb szankciókat szabtak ki az orosz tulajdonos cégre, a KVT-Ruszra.