Hasznosan használtuk fel a koronavírus során „nyert” plusz szabadidőt? Kereken eltelt egy év, amióta a Covid-19 első hulláma megérkezett hazánkba, majd mindannyiunk életét fenekestül felforgatta. Akár tűzvonalból, akár a háttérből figyeltük az eseményeket, az intézkedések komoly hatással voltak és vannak a mindennapi életünkre.
Sok hasznos tanácsot hallhattunk arról, hogy hogyan is lehet optimálisan kihasználni az otthon töltött időt, de vajon az elmélet hogyan vált gyakorlattá? Volt egyáltalán szabadidőnk vagy többet dolgoztunk, mint előtte? Volt kedvünk, időnk az önfejlesztésre, nyelvtanulásra? A LeveltyBooks legfrissebb kutatása erre kereste a választ.
A LeveltyBooks angol nyelvtanulási módszer vezetői több mint 300 angolul tanuló felnőtt munkavállaló véleményét kérdezték meg arról, hogyan is értékelik az elmúlt 1 évüket, és ha nyertek is plusz szabadidőt, annak milyen hatása volt a nyelvtanulásukra és ez mennyire tér el a korábbi időszakban tapasztalt szokásaiktól.
A megkérdezettek 31 százaléka állította, hogy a megváltozott munkakörülmények hatására nem lett több szabadideje, míg 15,6 százalékuk kifejezetten elfoglaltabbnak tartja magát, mint előtte.
A többség a home office vagy az egyéb korlátozások hatására számos plusz idővel gazdálkodhatott, 22 százalékuk hetente plusz 1-5 órát, 10,6 százalékuk 5-10 órát, míg 11,9 százalékuk válaszolta azt, hogy a vírus beköszönte óta hetente akár plusz 10-20 óra szabadideje is lett.
A felszabadult időt a nyelvtanulók több mint fele érezte úgy, hogy közepesen hasznosan tölti, azaz lenne még min javítaniuk, de véleményük szerint nem is töltötték teljesen haszontalanul.
Csupán 3 százalékuk felelte azt, hogy egyáltalán nem töltötte hasznosan, és több mint 20 százalékban válaszolták azt, hogy kifejezetten hasznosan töltötték.
Elméletben a legtöbben úgy vélik, hogy a home office-nak és a lezárásoknak köszönhetően több idő kellene, hogy jusson a nyelvtanulásra, a megkérdezettek több mint háromnegyede gondolja így.
De mi a helyzet a gyakorlatban?
Így tanultak a diákok a pandémia idején
A megkérdezett felnőtt tanulók 42,7 százaléka saját bevallása szerint többet tanult, mint a lezárások előtt, 39 százalékuk ugyanannyit és 18 százalékuk kevesebbet, mint azelőtt. A személyes kontaktus minimalizálása érdekében a legkézenfekvőbb megoldásnak az online képzések bizonyultak. A válaszadók 73 százaléka kifejezetten elégedett volt az online nyelvtanulási módszerekkel. (42 százalékuk értékelte 4-esre, míg 31 százalékuk 5-ös osztályzattal illette.)
Többségük a szókincsükben tapasztalt pozitív fejlődést az online nyelvtanulásnak köszönhetően. Mégis a tanulók szerint a legnagyobb hiányossága az online oktatásnak, hogy csak részképességet fejleszt, és nem érzik elég magabiztosnak a nyelvhasználatukat.
Az online tananyagok egyértelmű adottsága, hogy nincs személyes, élő kapcsolat, így spontán dialógust nem lehet velük gyakorolni. Egy jól megszerkesztett, több szinten építkező online tananyag azonban megfelelően fel tud készíteni a spontán verbális megnyilvánulásokra is
– mondta Szabó Kisanna, a LeveltyBooks módszerének alapítója, aki szerint a megoldás abban rejlik, hogy életszerű dialógusokkal, minőségi hanganyaggal és kiejtésgyakoroltatással, beszédgyakoroltatással is találkozzon a nyelvtanuló.
Az online nyelvtanulás akkor a leghatékonyabb, ha a megtanulandó részt a tanuló nem csak olvassa, hanem hallgatja, le is írja és ki is mondja.
Az online tanulás nehézségei a karantén idején
Az online tanulást jelen helyzetben fontos, hogy a munkával és háztartásban élő környezettel is összhangba állítsuk, ami nem csak a gyerekeknek és a szülőknek, de a nyelvtanuló felnőtteknek sem egyszerű feladat. A kutatás során a válaszadók 39,4 százaléka válaszolta azt, hogy több feladatot kap a munkahelyéről, mint korábban. 35,4 százalékuk pedig úgy érzi, hogy az egyik legnagyobb kihívás az otthon töltött idő során, hogy megtartsák az egyensúlyt a munka és a magánélet között.
