Hogyan élik meg a kórházak a vírus harmadik hullámát? Mennyiben más a jelenlegi etap, mint a korábbiak?
Nehéz évet hagytunk magunk mögött, de a kollégákkal együtt nagyon reméljük, hogy az átoltottság növekedésével túl leszünk a koronavírus-járvány kritikus időszakán. A harmadik hullám egy eleve fáradt ellátórendszert ért el, ráadásul most sokkal fiatalabbak a betegek, és lényegesen nagyobb a halálozási ráta is.
Ez iszonyú nagy lelki teher az egészségügyben dolgozóknak, nagyon sokan a testi-lelki végkimerülés határán üzemelnek. És fontos megemlítenem, hogy a Covid-ellátásban dolgozók nagy része szinte pihenés nélkül dolgozta végig az elmúlt esztendőt.
Február végén a Magyar Államkincstár adatai szerint elérte a 22,8 milliárd forintot a kórházakban a kifizetetlen számlák összege. Mire számíthatnak a beszállítók?
Az valóban növekszik, amiben semmi meglepő nincs, hiszen nagyon sok pénzbe kerül a Covid-járvány elleni védekezés és a koronavírusos betegek ellátása. Tavaly központi forrásból már érkezett pénz a Covid-ellátással kapcsolatos költségekre, és jelenleg is folyamatban van a szükséges többletfinanszírozás felmérése. Feltételezhetően ezek a pénzek is megérkeznek majd az intézmények számláira, aminek nagyon örülünk, hiszen legfontosabb feladatunk most a hatékony járványkezelés, amit nem akadályozhatnak financiális szempontok.
A számokból az látszik, hogy az intézményrendszer továbbra is alulfinanszírozott. Mi lenne a megoldás a szokásos év végi konszolidáció elkerülésére?
A valós költségeket, a betegmozgást, a szakmai sajátosságokat és a betegellátás eredményességét figyelembe vevő finanszírozásra lenne szüksége az ellátórendszernek.
Mennyivel drágította egy-egy kórház működését a pandémia?
Intézménye válogatja. Egyrészt megnőttek a költségek a védőfelszerelések és a szükséges eszközök beszerzése, valamint a nagyobb gyógyszerigény miatt, másrészt a kiadások egy része elmaradt, hiszen nem végzünk elektív, vagyis előre tervezett ellátást. A nagy, sokágyas intenzív osztályokkal rendelkező, koronavírusos betegeket ellátó centrumokat érinti legérzékenyebben a járvány.
Van elegendő humán erőforrás a betegek ellátáshoz? Érezhető a több mint 5500 távozó kolléga hiánya?
Persze hogy hiányoznak, akik távoztak, mind emberileg, mind szakmailag, de a jelenlegi állománnyal is kitartunk.
Hány önkéntes dolgozik a kórházszövetség intézményeiben?
Nem tudok konkrét számot mondani, de szerencsére mindenhonnan azt hallom, sokan jelentkeznek önkéntes munkára. Minden friss embernek, új lendületnek, segíteni akarásnak örülünk.
Véleménye szerint körülbelül mikor indulhatnak újra az elektív műtétek? Közülük melyek élveznek majd prioritást?
Amint csökken a kórházba kerülő covidosok száma – gondolom néhány hét múlva –, elindulnak majd az elektív ellátások. A daganatos betegek mindig előnyt élveznek, illetve azokat a betegeket sem szeretnénk tovább váratni, akiknél állapotromlás fenyeget.
Mennyi idő lesz, mire a hatalmas várólistát le tudja dolgozni a rendszer?
Biztos, hogy több hónapról beszélünk.
Ehhez viszont ismét forrásbevonásra lesz szükség, valamint egy átgondolt stratégiára azzal kapcsolatban, hogy az elektív ellátás párhuzamosan tudjon működni a még hosszú ideig fenntartandó járványkészültséggel.
Az orvosok és a szakdolgozók fáradtak, kimerültek, ebben a helyzetben pedig nyilván jól jönne nekik a pihenés. Mikor mehetnek szabadságra az egészségügyi dolgozók?
Az első adandó alkalommal. Az egyik legfontosabb teendőnk, hogy csökkentsük munkatársaink kiégését, és biztosítsuk számukra a regenerációt, emiatt az újraindítást is úgy kell megterveznünk, hogy lehetőséget kell nekik adnunk a pihenésre. Ha ugyanis ezt nem tesszük meg, nem lesz kikkel tervezni a jövőt.
