Közélet

Utat nyitott a karlsruhei bíróság az EU kilábalási alapjának

A német alkotmánybíróság elhárította az uniós kilábalási alap előtti fő akadályt, felpörgőben az európai vakcinázás is. A jó hírek azonban későn jöhettek a berlini kormányerők számára ahhoz, hogy visszafordítsák a párterőviszonyok átrendeződését, ami az egész EU számára politikai és gazdasági változásokkal járhat.

Fellélegezhettek, akik várva várják az európai uniós újjáépítési alap pénzeinek az érkezését júliustól – főképp az EU mély válsággal küzdő déli fertályán -, miután a német alkotmánybíróság feloldotta a pénzcsapok blokkját. A karlsruhei taláros testület szerdai döntésében elutasította az eurószkeptikus ellenzékiek benyújtotta panaszt az ellen, hogy az EU legnagyobb gazdasága hozzájáruljon a 750 millárd eurós,

közös uniós hitelfelvétellel megvalósuló kilábalási program finanszírozásához.

Miközben a tavaly mély recesszióba zuhant EU-gazdaság horizontján fogyatkoznak a felhők, a járvány elhúzódása miatt zuhanó népszerűségű német kormánypártok felett egyre gyülekeznek. Itt is, ott is csökkentheti a nyomást, hogy a nagy uniós tagállamokban – köztük Németországban – a növekvő oltóanyag-szállítmányok segítségével áprilisban jelentősen felgyorsult a vánszorogva elindult vakcinázás a koronavírus ellen. A lassúság és az új vírusvariánsok hullámának megelőzését sikertelenül megelőzni igyekvő szigorú zárlatok azonban már pusztító hatással jártak a kormányzó pártok – a kereszténydemokraták (CDU) és keresztényszocialisták (CSU) szövetsége és a szociáldemokraták (SPD) – népszerűségére.

Miközben a német kórházak ismét megtelnek, a szeptemberi választások után távozó Angela Merkel kancellár utódlásáért durva küzdelem folyt a CDU elnöke,

Armin Laschet és a CSU-s bajor miniszterelnök Markus Söder között.

Fotó: Getty Images

Bár a párharc keddre eldőlt – a jóval népszerűtlenebb Laschet győzelmével -, a felívelő járványgörbének és a sárdobálásnak meglett a drámai politikai következménye. A Zöldek egy nappal korábban megválasztott kancellárjelöltje, a náluk évtizedekkel fiatalabb, 40-éves Annalena Baerbock örülhet. A Forsa intézetnek a jobboldali belharc közepette végzett közvéleménykutatás szerint a Zöldek most először a legnépszerűbb párttá váltak, helyet cserélve a CDU-CSU párossal: az utóbbiak 21 százalékos támogatottságával szemben 28 ponton állnak, az SPD pedig csak 13 százalékon.

Az ügyes kompromisszumépítőként ismert Laschetnak még van alig öt hónapja, hogy visszanyerje a választók kegyét.

De még ha addigra sikerül is lerázni járványt, és a CDU-CSU fordítana a szerencséjén, a Zöldeket már aligha lehet kihagyni következő kormánykoalícióból. Sőt, ha másodikként végeznek, még akkor is lehet, hogy a baloldali pártokkal összefogva ők adják a kancellárt. Merkel kancellárnak a klímavédelmet, az energiazöldítést és a digitalizációt támogató politikája akaratlanul is segített Baerbockéknak a szavazói centrumba gyökeresedni, hiszen ezek nekik is fő követeléseik. Egy berlini zöld hatalomátvétel az európai politikában is mélyreható következményekkel járhatna, hiszen az uniós föderalizáció elszánt támogatói. Baerbock mögött párttársai teljes egységben sorakoztak fel: rég vége annak a korszaknak, amikor 1999-ben vörös festékes zacskót vágtak egy párteseményen Joschka Fischer zöld külügyminiszterhez, miután azt mondta, támogatja a koszovói légicsapásait.

A párton belül a kompromisszumokra hajló „realisták” és a balos zöld „fundamentalisták” közti

több évtizedes küzdelem az előbbiek javára dőlt el.

Megválasztásakor Baerbock a vidéki és az alacsony jövedelmű németek helyzetének javítását ígérte – ami a szociáldemokraták számára támaszthat kemény versenyt -, a klímacélok betartásának sürgetésével pedig a hatékonyabb környezetvédelmi erőfeszítéseket kívánó európai és amerikai politikai és gazdasági elitben szerezhetett szimpatizánsokat.

 

Németország CSU CDU Markus Söder Európai Unió Zöld párt Armin Laschet Angela Merkel
Kapcsolódó cikkek