Lemaradást okozhat a minimumadó
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságIzer szerint hiába járnak jól eleinte az európai nagyhatalmak államkasszái a lépéssel, mert az európai cégek számára az EU-s adójogi szabályozás szorosabb béklyót jelent.
Mivel a az OECD javaslata az utolsó pillanatokban úgy módosult, hogy az egyelőre nem fedné le az anyavállalatokat, ám ezt az EU-s szabályozás nem engedi, az unión belül szigorúbbak lesznek a minimumadó szabályai, mint a világ többi részén.
Felmerül a kérdés, hogy az eddigi adókedvezmények milyen támogatásokkal helyettesíthetőek, ám az EU-n belül ezen támogatásokra is sokkal több megkötés vonatkozik.
Ennek következtében míg egy amerikai vagy kínai vállalatcsoport az anyaországban továbbra is korlátozás nélkül kaphat majd jelentős adókedvezményeket többek között a K+F tevékenységére, egy európai vállalat esetében erre nem lesz lehetőség.
Ez hosszú távon jelentős versenyhátrányt, lemaradást a fejlesztésekben és végül a költségvetési bevételekben is nagy visszaesést hoz Európának.
Az államtitkár kitért arra is, hogy a nyereségadó, amire a globális minimumadó vonatkozik, a vállalkozásokra rakodó adóterheknek mindenütt csak a töredékét teszi ki, hiszen egy cégnek többféle adót kell fizetnie, így például forgalmi adót, a bér után különféle terheket, illetéket, helyi adót. Ezekből a nagyhatalmak éppen annak az adófajtának emelnék meg a mértékét, amelyik a közmegegyezés szerint a legjobban gátolja a növekedést, az összes többire ugyanakkor nem koncentrálnak.
A káros adóverseny elleni harc így az adórendszerek versenyképessége elleni harccá válik.
Izer Norbert felidézte: július 1-jén 139 ország tárgyalt a globális minimumadóról a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) kibővített, úgynevezett Inclusive Framework ülésén, amelyen
Magyarország az adóelkerülés elleni fellépést határozottan támogatta, de nyolc másik országgal együtt a minimumadó bevezetésére nemet mondott.
Az államtitkár megjegyezte, hogy a kilenc ellenző valójában csak a jéghegy csúcsa. A 130 ország egyöntetű támogatása helyett pontosabb úgy fogalmazni, hogy ennyien vannak, akik vagy támogatták, vagy nem egyértelműen ellenezték a javaslatot. A nemzetközi közösség ugyanis rendkívüli mértékben törekszik a konszenzusra, ezért sokan éppen az utolsó pillanatokban, különböző fenntartásokkal csatlakoztak az egyezséghez annak reményében, hogy októberig, az OECD következő üléséig még lehetőség nyílik a számukra fontos szempontok érvényesítésére is – mondta.
Magyarország az OECD-javaslat első pillérét, amely az adóztatási jogok újraelosztásáról szól - eredetileg a digitális cégek, mostanra egy szélesebb kör esetében -, egyértelműen támogatja. A minimumadóról szóló második pillérben is partner hazánk mindaddig, amíg az csak a mesterséges adóelkerülési struktúrák visszaszorításáról szól.
A valós gazdasági tevékenységből keletkezett profitok esetében azonban más a helyzet: itt az adóztatás minden ország szuverén joga, és egyetlen nemzetközi szervezet sem avatkozhat bele – összegezte Izer Norbert.
