Jens Stoltenberg kihangsúlyozta, hogy Peking az épülő rakátasilóknak köszönhetően jelentősen fokozhatja nukleáris képességeit. Kína ezzel számottevő ütemben bővíti atomarzenálját további robbanófejekkel és fejlett hordozóeszközökkel egyaránt.
Mindez mindenféle korlátozás nélkül és teljességgel átláthatatlanul zajlik. Mindemellett Kína globális hatalomként globális felelősséggel tartozik a fegyverzetellenőrzés terén
– emelte ki Stoltenberg a pekingi vezetésnek címezve szavait, amely mindeddig elzárkózott az ilyen jellegű megbeszélésektől.
A főtitkára felvetette, hogy Kínának is előnyös lenne a nagyobb fokú kölcsönös korlátozás, átláthatóság és kiszámíthatóság, ami a nukleáris fegyvereket illeti.
A rakétasilók építési munkálatairól július végén az amerikai tudósok szövetsége (FAS) számolt be először. A szakértők műholdas felvételek elemzése során arra a megállapításra jutott, hogy Kína északnyugati Hszincsinag régióban Hami városának közelében kiterjedt területen folynak építkezési munkálatok. Néhány héttel korábban hasonló jelentések érkeztek Kanszu tartományból is Jümen városa térségében.
A szakemberek szerint több mint kétszáz rakétasiló épülhet. Ez több, mint amennyit Oroszország és fele annak, amennyit az Egyesült Államok tart üzemben interkontinentális rakétái számára.
Kína becslések szerint nagyjából 350 nukleáris robbanófejjel rendelkezik, az Egyesült Államok és Oroszország egyenként négyezerrel.
A szakértők abból indulnak ki, hogy a nukleáris fegyverkezés egyfajta válaszlépés lehet az amerikai, az orosz és az indiai arzenálok korszerűsítésére. Az is lehetséges, hogy Kína könnyen támadható célpontnak látja saját eddig telepített rakétasilóit.
