Franciaország 170 városában tízezrek vonultak az utcára csütörtökön, hogy magasabb fizetéseket követeljenek. A tüntetéseken köztisztviselők, a magánszektorban dolgozók, nyugdíjasok és gimnazisták is részt vettek a szakszervezetek és a diákszervezetek felhívására.
Minden emelkedik, csak a fizetésünk nem!
– skandálták a tüntetők Párizsban, ahol a szervezők szerint 20 ezren, a rendőrség szerint 8800-an tüntettek. A számháború jegyében a legnagyobb szakszervezet, a CGT országosan több mint 150 ezer, a belügyminisztérium 89 ezer tüntetőről számolt be.
A fővárosi felvonuláson a baloldali elnökjelöltek közül a radikális Jean-Luc Mélenchon, a Zöldeket képviselő Yannick Jadot és a kommunista Fabien Roussel is a tömeggel vonult.
A France Inter közrádió által ismertetett Ipsos-felmérés szerint a franciak 42 százaléka szerint a vásárlóerő stagnálása, az egyenlőtlenségek növekedése és a társadalmi mobilitás okozta szociális válság a legfontosabb probléma Franciaország jövőjét illetően, és ez lehet az elnökválasztási kampány legfőbb témája, annak ellenére, hogy a baloldali jelölteknek jelenleg nincs esélyük bejutni a második fordulóba.
Az elnökválasztásig már nincs sok hátra, mindössze 10 hét, és a kormány kedden azt a bejelentést tette, hogy adókedvezmény formájában pénzügyi támogatást nyújt mintegy 2,5 millió háztartásnak. A kormány csütörtökön pedig arra emlékeztetett, hogy ősz óta mintegy 15 milliárd eurónyi támogatással kompenzálta az üzemanyagárak emelkedését. Marine Le Pen, a Nemzeti Tömörülés elnökjelöltje szerint viszont semmit nem tett a kormány, s emiatt franciák milliói kerültek nehéz helyzetbe az üzemanyagárak folyamatos emelkedése emiatt.
A sajtó képviselői arra emlékeztetnek, hogy az úgynevezett sárgamellényes mozgalmat szintén az üzemanyagárakra kivetett emelkedése váltotta ki. Az elitellenes állampolgári tiltakozássorozat 2018 novemberében kezdődött a résztvevők által igazságtalannak tartott szociális és adópolitika ellen. A sárgamellényesek szombatonként tüntettek rendszeresen, személyesen a gazdagok elnökének tartott Emmanuel Macron elnök és kormánya reformintézkedései ellen a nagyvárosokban és a közutak körforgalmaiban.
A mozgalom hatására, különösen a 2019-es európai parlamenti választásokat követően, a kormányzat módszerváltást, nagyobb szociális érzékenységet, az energetikai átállás felgyorsítását és adócsökkentést is hirdetett. Ennek hatására hivatalos adatok szerint a franciák vásárlóereje az elmúlt tíz évben folyamatosan emelkedett a gazdasági növekedésnek és a szociális és adópolitikának köszönhetően. A gazdasági tárca adatai szerint Emmanuel Macron 2017-es elnökké választása óta a háztartások bruttó jövedelme 8, a vásárlóereje pedig 4–6 százalékkal nőtt.
Azonban szokás szerint ezek a növekmények nem egyenlően oszlottak meg a különböző társadalmi rétegek között. A lakhatási adó fokozatos kivezetése és a szociális járulékok csökkentése elsősorban a magánszektorban dolgozóknak és a középosztálynak kedvezett, míg a legszerényebben élők életszínvonala inkább romlott, elemzők szerint a dohánytermékek és az energiaárak adóinak emelése miatt.
