Évtizedes negatív rekordot állított be Karácsony Gergely
Mára, reggel 9 órai kezdettel hirdették meg a soron következő fővárosi közgyűlést. Az ülés pár perces csúszást követően sem vette kezdetét, sőt, Karácsony Gergely valamivel később a pulpitusról jelentette be, hogy az összehívott közgyűlés határozatképtelen. „Elnézést kérek mindenkitől, ma nem fogunk tudni közgyűlést tartani. Elnézést kérek a jelen lévő képviselőktől és természetesen minden budapestitől, akiknek a fontos ügyeiről ma határoztunk volna. Köszönöm szépen, viszontlátásra!” – fogalmazott röviden.
Az látható volt, hogy a Fidesz–KDNP képviselői jelen voltak, azonban a túloldali padsor erősen foghíjas maradt. A főpolgármester a határozatképtelenség okairól nem adott tájékoztatást – névsorolvasást sem tartott –, mindössze annyit ígért, hogy a soron következő ülés összehívásáról mielőbb intézkedik. Később kiderült: az ellenzéki pártok koalíciójában működő városvezetés azért fagyott le, mert a DK és a Momentum összekülönbözött az időközi választások jelölti helyein. Utóbbi párt emiatt nem szavazta volna meg a DK színeiben politizáló főpolgármesterhelyettes-jelölt Bősz Anettet, aki a parlamentbe bejutott Gy. Németh Erzsébetet pótolná ezen a poszton.
A blama elkerülése érdekében a városvezetés úgy döntött, hogy inkább a teljes közgyűlést elnapolja. Ezzel egyébként olyan fontos ügyek szenvedtek időveszteséget, mint Budapest 2022-es büdzséjének módosítása vagy az FMCS Zrt. május 31-én esedékes közgyűlésének napirendi pontjaira vonatkozó előzetes részvényesi döntések meghozatala.
A főpolgármester szűkszavúsága és zavarodottsága abból a szempontból érthető, hogy némi túlzással példátlan helyzetbe került a főváros élén: Demszky Gábor főpolgármestersége idejére, egészen pontosan 2008. február 28-ig kell visszamenni az időben annak, aki határozatképtelen rendes fővárosi közgyűlésre akar példát találni. Akkor az MSZP és a néhai SZDSZ konfliktusa miatt maradt béna kacsa a főváros legfőbb döntéshozatali szintje. Ez szűk 15 év. Tarlós István két ciklusa (2010–19) alatt a hírarchívum találati listájából kiindulva nem volt olyan eset, hogy rendes közgyűlés elmaradt volna.
Rendkívül közgyűlés már persze a fideszes támogatottságú városvezető alatt is több alkalommal meghiúsult. De mivel ezeket műfajából fakadóan jellemzően az ellenzéki oldal hívja össze, szinte kizárólag belpolitikai célzattal, nem csoda, hogy a többségi pártok frakciója távol szokott maradni.
Demszky Gábor húszéves regnálása alatt ha nem is volt gyakori, de nem volt ritka a határozatképtelen közgyűlés. Karácsony Gergely 2019 vége óta vezeti Budapestet, de már másodjára jelentette be a rendes közgyűlés döntésképtelenségét. Igaz, a 2020. október 28-i ülést a Covid-járvány torpedózta meg, ami külső tényezőként értékelendő. A mostanit viszont egyértelműen a pártpolitika döntötte be.
