Lengyelország háborús jóvátételt fog követelni Németországtól – jelentette be Jaroslaw Kaczynski, a lengyel kormánypárt elnöke csütörtökön Varsóban, a háború alatt elszenvedett, több mint 527,8 ezer milliárd forintnak megfelelő összegre rúgó lengyel veszteségekről szóló jelentés ismertetésekor. A hírről a VG is beszámolt.
Az összeg jelentős részét a több mint 5,2 millió lengyel állampolgár haláláért járó kárpótlás adja ki – mondta el Kaczynski, hozzáfűzve: nem vették figyelembe az oroszok által a háború során kioltott legalább több száz ezer emberéletet. Megjegyezte: az áldozatok jelentős részét képezik a zsidó származású lengyel állampolgárok, a jelentés készítésekor viszont határozottan elvetették az etnikai szempontokat. Felidézte: több állam különféle összegű jóvátételt kapott Németországtól, Lengyelország azonban nem. A kárpótlás megszerzése hosszú és nehéz folyamat lehet – tette hozzá.
Már hallottam egy nagyon fontos német politikustól, hogy ebbe semmilyen német kormány nem egyezik bele
– utalt Kaczynski Berlinnek a kárpótlás ügyében már korábban megfogalmazott álláspontjára, amely szerint az ügyet megállapodással már rendezték. Kaczynski a kárpótlás ügyében tervezett lengyel lépések egyik okának azt nevezte, hogy a lengyelekkel szembeni háborús bűnök nem váltak a német köztudat részévé, az elit bizonyos köreit kivéve. „Amennyiben meg akarjuk óvni államunkat és nemzetünket az olyan eseményektől, mint amilyenek 1939–1945 között történtek, törekednünk kell a német nemzet tudatának valóban mélységes átalakítására” – fogalmazott a pártelnök.
A rendezvényen szintén felszólaló Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök úgy ítélte meg: a második világháborúért a felelősség az egész német társadalmat terheli.
„Háborús károknak tekintjük a veszteségeket, de Lengyelországban egyszerű németek, német családok követtek el óriási méretű rablást (...), a német állam pedig rendszerszerű fosztogatást végzett” – jelentette ki. A miniszterelnök szerint a parlamenti dokumentum esélyt jelent a jövőbeli lengyel–német kapcsolatok számára, „amennyiben a németek megértik ennek mély politikai, anyagi, metafizikai és emberi értelmét”.
Az egykori NDK és a volt Szovjetunió közötti 1953-es megállapodás nyomán az akkori kommunista Lengyel Népköztársaság kormánya nyilatkozatban mondott le a szovjet blokknak járó német jóvátétel neki ítélt részéről. Az új lengyel jelentés készítői szerint a Szovjetunió nyomására tett lengyel nyilatkozat jogilag érvénytelen. A jelentést készítő munkacsoport vezetője, Arkadiusz Mularczyk képviselő közölte: megközelítőleg 4,3 ezer milliárd zlotyra (366 ezer milliárd forint) becsülik a halálos áldozatok után járó kárpótlást. Aláhúzta:
ez a kioltott emberéletnek a GDP-veszteségen alapuló, a szenvedést, a szétvert családokat, illetve a pszichés sérelmeket mellőző, csupán gazdasági értékbecslése.
Az anyagi károkat 797,4 milliárd zloty (67,9 ezer milliárd forint), a kulturális javak (múzeumok, műtárgyak, műemlékek) veszteségeit pedig 19,3 milliárd zlotyban (1,6 ezer milliárd forint) jelölték meg. Mularczyk szerint a nemzetközi közösségnek meg kell ismernie Lengyelország valódi háborús veszteségeit, a német és a lengyel kormánynak pedig kétoldalú szerződésben kellene rendezniük a német háborús tevékenység következményeit.
