Az influenzával foglalkozó tudósok, hatósági emberek és vakcinagyártók évente kétszer üléseznek, hogy eldöntsék, a szezonális influenza mely törzsére fejlesszenek vakcinát a következő téli szezonra, a déli, illetve – mint jelen esetben – az északi féltekére.
A mostani találkozón a szakemberek megvitatták az állati vírusok emberre való átterjedésének és a következő világjárvány kialakulásának kockázatát is. A madárinfluenza vírusa, vagyis a H5N1 2.3.4.4b törzs (klád) volt az egyik kulcsfontosságú téma – közölte az Egészségügyi Világszervezet (WHO) a Reutersszel.
Felkészültebbek vagyunk, mint a Covid-járvány kitörése előtt, de még mindig nem vagyunk eléggé felkészültek
– mondta Sylvie Briand, a WHO globális fertőző veszélyekre való felkészültségért felelős igazgatója a találkozó előtt.
Briand az ülésen elmondta, hogy aggasztónak találják a madarak és emlősök körében a közelmúltban tapasztalt esetszám-növekedést, és hogy
az ügynökség együttműködik Kambodzsával, miután ott egy családban két ember is megbetegedett madárinfluenzában.
Megpróbálják megállapítani, hogy a családtagok a környezeten keresztül – például madarakkal vagy más emlősökkel való érintkezés révén – kerültek-e kapcsolatba a vírussal, vagy pedig már emberről emberre történt az átvitel.
A járványügyi szakértők mindenesetre úgy vélik, a vírusnak meg kellene változnia ahhoz, hogy alkalmas legyen az emberi átvitelre.
A szakértők a H5N1 2.3.4.4b kládjának 2020-as megjelenése óta követik a vírust, és
a közelmúltban a fertőzött emlősök tömeges elhullásáról szóló jelentések – a fókáktól a medvékig –, valamint egy spanyol nyércfarmon tavaly történt, lehet, hogy emlősről emlősre történő átvitelről szóló jelentések borzolták a kedélyeket.
Emberi megbetegedés azonban eddig nagyon kevés volt, és a WHO jelenleg is alacsonyra értékeli az emberekre leselkedő veszélyt.
A WHO laboratóriumaiban amúgy már van két olyan influenzavírus-törzs, amely szoros rokonságban áll a madárinfluenzával, és amelyet a vakcinagyártók szükség esetén felhasználhatnának egy humán vakcina előállításához.
A laboratóriumok világszerte vizsgálják, hogy a két altípus mennyire egyezik az állatok között terjedő törzzsel, hogy megállapítsák, szükség van-e további frissítésekre.
Számos olyan vállalat lenne képes egy esetleges influenza-világjárvány elleni tömeges oltóanyaggyártásra, amely alapesetben a szezonális influenza elleni vakcinákat gyártja.
A brit GlaxoSmithKline (GSK) és az amerikai CSL Seqirus például már együttműködik az Egyesült Államok biogyógyászati hatóságával (Biomedical Advanced Research and Development Authority; BARDA), hogy teszteljék az egyik közeli rokon törzsre fejlesztett oltásokat.
Ha ezek a törzsek készen állnának, azzal körülbelül két hónapot lehetne megtakarítani a vakcina kifejlesztése során – mondta Briand. A szakértők szerint azonban a megfelelő mennyiségű vakcina gyors kifejlesztése változatlanul kihívást jelentene egy pandémiás helyzetben.
Ismét madárinfluenzát mutattak ki Bács-Kiskun vármegye egyik gazdaságábanHetekkel a körzetek feloldása után ismét a madárinfluenza jelenlétét igazolta a Nébih Bács-Kiskun vármegyében. Az állategészségügyi hatóság kijelölte a védő- és megfigyelési körzeteket, valamint megkezdődött az érintett lúdállomány leölése is. |
