Magyarország 24 éve a NATO-ban: Afganisztánt is megjárták katonáink, most nagy kérdés, milyen irányba halad tovább a szervezet
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságHazánk 24 éve, 1999. március 12-én lett a NATO teljes jogú tagja, Lengyelország és Csehország mellett, miután az 1997 novemberében tartott népszavazáson a résztvevők több mint 85 százaléka, vagyis mintegy 3,3 millió ember a csatlakozás mellett tette le a voksát. Noha nem sokkal ezt követően kezdődött az akkor még létező Jugoszlávia bombázása, amely lezárta a koszovói háborút, ebben az akcióban az új tagok – köztünk hazánk – aktívan nem vettek részt.
Fotó: AFP
A NATO által vezetett békefenntartó erőnek, a KFOR-nak azonban a Magyar Honvédség a mai napig része, sőt a jelenlegi kontingens (3762 fő) harmadik legnagyobb szereplője (469 fő) az olaszok (715 fő) és az amerikaiak (561 fő) után.
A KFOR élén 2021. október 15. és 2022. október 14. között magyar parancsnok állt Kajári Ferenc vezérőrnagy személyében.
Magyar katonák részt vettek a szintén NATO vezette bosznia-hercegovinai SFOR-ban is, és az azt váltó, uniós békefenntartó misszióban az EUFOR-ban is, amely jelenleg is tart, sőt az EUFOR törzsfőnöke jelenleg Somogyi Zoltán dandártábornok, míg a szarajevói NATO törzsfőnök Szász Róbert ezredes.
Nem sokkal a magyar NATO-csatlakozást követően megtörtént az elképzelhetetlen, amikor 2001. szeptember 11-én az Egyesült Államokat érte támadás Washingtonban és New Yorkban. Az észak-atlanti szövetség történetében ekkor lépett először életbe az alapító szerződés 5. cikkelye, amelynek értelmében egy tag elleni támadás esetén az összes tagállam a megtámadott védelmére kel.
Fotó: AFP
Az ekkor induló terrorellenes háború a szeptemberi támadást kitervelő al-Kaidának védelmet biztosító Afganisztánba vezetett.
Miután az ENSZ Biztonsági Tanácsa felhatalmazta a NATO-t, hogy egy nemzetközi egységekből álló szárazföldi haderőt telepítsen Afganisztánba, létrejött a Nemzetközi Biztonsági Közreműködő Erő (ISAF), amelyben 2003-tól magyar katonák is szolgáltak. Afganisztánban a magyar katonai jelenlét az országban 2003. január 26-án kezdődött, a harcok kezdete után mintegy másfél évvel, és egészen 2021. június 8-ig tartott, összesen 7666 magyar katona vett részt a konfliktusban. A magyar kontingens létszáma 2013-ban volt a legmagasabb, ekkor 620 magyar katona tartózkodott az országban, a műveletekben hét magyar vesztette életét, és öten sebesültek meg.
Afganisztánban hazánk elsőként vette át a hidegháború óta NATO-hoz csatlakozott nemzetek közül egy tartományi újjáépítési csoport vezetőjének nemzeti szerepét Baglán tartományban, ahol több mint ezer fejlesztési projektet kivitelezett tevékenységének hat és fél éve alatt.
Noha Magyarország a terror elleni háborúhoz kapcsolódó iraki háborút is támogatta, a kezdeti invázióban nem vettek részt magyar csapatok, és az iraki háború nem is volt NATO-művelet, szemben az afganisztáni háborúval. Szaddám Huszein bukása után az átmeneti kormány nem rendelkezett az országban kitört lázadások kezeléséhez szükséges erőkkel, ezért külső segítséget kért, és az ENSZ felhatalmazása alapján 2004-ben létrehozták a NATO kiképző erőket, amelyben Magyarország három törzstiszttel és 2007-ben egy évig egy 15 fős kontingenssel vett részt.
Magyarország tizenegy NATO-tagországgal, valamint Svédországgal és Finnországgal közösen részt vesz a Stratégiai Légi Szállítási Képesség (SAC) programban, amelynek keretében a résztvevők három Boeing C–17 típusú amerikai stratégiai szállító repülőgépet vásároltak, és működtetnek egy NATO-konzorcium keretében.
A programhoz hazánk 2006. novemberében csatlakozott, és Magyarország jelentőségét kiemeli, hogy a szállító gépek állandó bázisa a pápai reptér,
ami azt is jelenti, hogy a program révén a NATO jelenléte állandó az országban. Ez Pápa és környéke általános gazdasági fejlődésére is pozitív hatást gyakorol.
Magyarország NATO-tagsága révén tevékeny részt tud vállalni a Nyugat-Balkán nemzetközi stabilitásának biztosításában, az ezen térségben zajló missziókban vezető szerepet is játszik, miközben a szervezethez tartozás biztosítja hazánk biztonságát is. Nem véletlenül nevezte évértékelő beszédében a NATO-tagságot Orbán Viktor miniszterelnök is nemzeti érdeknek. Orbán szerint a magyar NATO-tagsággal Vlagyimir Putyinnak sincsen gondja.
Ugyanakkor az ukrajnai háború miatt most fontos és kiemelt kérdés, milyen irányba halad tovább a szervezet, hiszen belső ellentéteket is szított már az Ukrajnába ömlesztett fegyverszállítmányok kérdése és az is fontos téma, lesz-e nyílt összecsapás Oroszország és a NATO egységei között. Jelenleg az van terítéken, hogy sikerül-e két újabb tagot beválasztani a szervezetbe, hiszen Finnország és Svédország belépése kulcsfontosságú lenne az orosz agresszió fékezésében. Ez ügyben azonban ismételten nincs teljes összhang a NATO-ban.
