Magyarországot háborúba akarják kényszeríteni, és nem válogatnak az eszközökben – mondta a Die Weltwoche című svájci hetilapnak Orbán Viktor miniszterelnök.
A lap csütörtökön megjelent számában arra a kérdésre, hogy miként viseli Magyarország az ukrajnai háborút, a kormányfő kijelentette: „Minket leginkább az Oroszország elleni uniós szankciók sújtanak”, amelyek felhajtották az olaj és a gáz árát. Magyarországon az utóbbi időben hatalmas előrelépést értek el az ipar területén, az ehhez szükséges energiát importálni kell – mondta Orbán Viktor, azt is jelezve, hogy
ez 2021-ben hétmilliárd euróba került az országnak, 2022-ben ez az összeg már 17 milliárd euró volt.
„Imádkozunk és bízunk a Jóistenben, hogy felismerésre készteti a háborúzó feleket. Folyamatos nyomás nehezedik ránk. Háborúba akarnak minket kényszeríteni, és nem válogatnak az eszközökben. Eddig sikerült ellenállnunk” – fogalmazott Orbán Viktor. Kérdésre válaszolva a miniszterelnök az ukrajnai háború legfontosabb felismerésének nevezte, hogy
ma Európa kivonult a vitából. A Brüsszelben hozott döntésekben gyakrabban ismerem fel az amerikai érdekeket, mint az európaiakat.
Úgy folytatta:
Sem érzelmileg, sem intellektuálisan nem ismerünk európai identitást.
Megfogalmazása szerint „ha komolyan, tabuk nélkül folytattuk volna a vitát Európa jövőjéről (…), akkor valószínűleg már a háború elején szilárd énképünk lett volna”. A miniszterelnök egyúttal balszerencsének nevezte, hogy Donald Trump elvesztette az amerikai elnökválasztást, mivel ha a korábbi elnök nyerte volna meg a választást, „nem került volna sor háborúra”. Orbán Viktor ezen a ponton azt is megjegyezte, hogy a német kormányváltás is „megtette a magáét”. Úgy fogalmazott, hogy Trump nem a világ utolsó reménye a békére, „de ő egy remény”. Álláspontja szerint
Donald Trumpnak „valószínűleg néhány hét alatt sikerülne” a béketeremtés.
A miniszterelnök a háború kimeneteléről azt mondta, hogy azt senki sem nyerheti meg. „Az ukránokkal szemben egy 140 millió lakosú atomhatalom áll, az oroszokkal szemben az egész Ez teszi a dolgot olyan veszélyessé. Patthelyzet van, ami könnyen világháborúvá fajulhat” – mondta. Orbán Viktor azt is hozzátette, hogy két héttel a háború kitörése előtt, amikor Moszkvában utolsó alkalommal találkozott
Vlagyimir Putyinnal, az orosz elnök azt mondta neki, hogy Magyarország NATO-tagsága nem probléma, csak Ukrajnáé és Grúziáé.
„Putyin problémája – ezt mondta nekem – a Romániában és Lengyelországban már létrehozott amerikai rakétabázisok, valamint a NATO esetleges ukrajnai és grúziai terjeszkedése azért, hogy ott fegyvereket állomásoztassanak. Ráadásul az amerikaiak fontos leszerelési szerződéseket mondtak fel. Ezért nem tudott Putyin többé nyugodtan aludni éjszaka” – mondta Orbán Viktor, aki azt is megjegyezte:
Megértem, amit Putyin mondott. De nem fogadom el, amit tett.
Oroszország szerint a NATO-nak Romániát és Bulgáriát is el kéne hagyniaSőt, a katonai szövetségnek Moszkva szerint az 1997-es határok mögé kellene visszavonulnia. Ez a magyar csatlakozás előtti időpont. |
Hozzátette:
Meg kell találnunk a módját annak, hogy együtt tudjunk élni egy olyan nagy, veszélyes hatalommal, mint a szomszédunkban lévő Oroszország.
Orbán Viktor közölte: elképzelni sem szeretné, hogy mi történik akkor, ha Oroszország elveszíti a háborút. „Oroszország egy atomhatalom. Ez egy geopolitikai sokk lenne, egy globális méretű, potenciálisan pusztító földrengés, sokkal rosszabb, mint Jugoszlávia összeomlása. Maga a tény, hogy Nyugaton most könnyedén veszik az ilyen forgatókönyveket, az a valóságtól való nyugtalanító, sőt ijesztő távolságtartásról, a saját politikában rejlő kockázatok iránti vakságról tanúskodik” – mondta. A kormányfő azt mondta, Európának képesnek kell lennie megvédeni magát. „Egy európai NATO lenne a megoldás. Ezt már 2012-ben javasoltam” – mondta.
Újságírói felvetésre, hogy mit tenne a magyar miniszterelnök, ha egy napra „az unió diktátora” lenne, mint ahogy az Európai Bizottság volt elnöke, Jean-Claude Juncker nevezte őt, Orbán Viktor úgy felelt:
„Azt tenném, amit Juncker úr is szívesen tett: berúgnék. Szerencsére nincs ilyen lehetőség.”
Majd úgy folytatta, hogy létezik egy Edmund Stoiber volt bajor miniszterelnök által jegyzett jó kézikönyv, amelyben Stoiber leírja, miként lehetne az EU-t újjászervezni a szubszidiaritás alapján. „Nem a tudás hiányzik, hanem a szándék” – mondta Orbán Viktor, és annak szükségessége mellet érvelt, hogy „minden olyan hatáskört, amelyet az EU a tagállamok felhatalmazása nélkül magának tulajdonított, vissza kell adni a tagállamoknak”.
