BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok
Wolf,Runnin,In,Snow

Csak Magyarországon ölnek farkast? Tévedés, még a térképen sem vagyunk – videók

Börtönbe kerülhet az a vadász, aki lelőtt egy Svájcból Magyarországig vándorolt farkast. A védett állat elpusztítása közfelháborodást váltott ki, az állítások azonban, hogy csak Magyarországon ölnek farkast, hamisak. Van, ahol egy vadász akár 20 farkast is megölhet egy szezonban, van ahol a levegőből lehet rájuk lövöldözni, és olyan is, ahol vérdíjat tűznek ki az elejtésükért.

Hatalmas felháborodást váltott ki a Svájcból Magyarországig vándorolt farkas lelövése, a közösségi médiát elözönlötték a kívánságok, miképpen kellene vezekelnie az elkövetőnek – aki ellen eljárás indul, és börtönbe is kerülhet –, illetve olyan vélemények is, amelyek szerint az eset Magyarországra jellemző, farkast csak itt ölnek. Utánajártunk: messze nem így van, és Európa sem „életbiztosítás” a farkasok számára. 

Wolf,Runnin,In,Snow
Fotó: Shutterstock

Az ökoegyensúlyban betöltött szerepük miatt évtizedek óta téma a nagyragadozók, köztük a farkasok visszatelepítése azokra a területekre és országokba, ahonnan kiirtották őket. Ahol azonban újra megjelennek, ez minden esetben vitákhoz vezet, és már kirajzolódik egy minta, amely szerint egymást váltja az engedékenység és a szigor a ragadozók jelenlétét illetően – összefüggésben a számokkal is.

A nagyragadozók visszatelepítésének hatalmas pártolói köre van Magyarországon is, ahol több évtizedes távollét után újra felbukkantak a farkasok – igaz, szórványosan. A WWF magyarországi szervezeténél évek óta „keresztszülőként” lehet támogatni védelmüket

Ugyanakkor egy-egy anyagi vagy személyi konfliktust követően – főleg, ha vér folyt – fel szoktak lángolni a viták, és munícióhoz jutnak az ellenzők is. Az olasz Trentinóban például 1996 óta telepítik vissza a medvéket, az ijedelem azonban csak a múlt héten köszöntött be, amikor egy mackó halálra mart egy kocogó 26 éves fiatalembert. Maurizio Fugatti tartományvezető parancsát a medve kilövésére egy helyi bíróság pénteken felfüggesztette.

A farkasokkal kicsit más a helyzet, mint a medvékkel. Sokkal ritkábban támadnak emberre: egy tanulmány szerzői 2002 és 2020 közt mindössze 26 halálos esetre bukkantak – miközben Észak-Amerikában 60 ezer, Európában 15 ezer farkas él –, és ebből is 14 kötődött veszett állathoz.

Igaz, a farkasok ettől még félelmet keltenek és gazdasági károkat okoznak. Az igény a ritkításukra visszatérő, ha egyszer nő a számuk és konfliktusokra kerül sor. Állítólag az Európai Unió is enyhítene a védelmükre szolgáló jogszabályon, a rossz nyelvek – illetve a brit sajtó – szerint azzal összefüggésben, hogy egy farkas megölte Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnökének egyik lovát, Dollyt.

Franciaországban évi tízezer birkát ölnek meg a farkasok, és novemberben nagy többséggel az Európai Parlament is a védettségük enyhítését kérte. A környezetvédőknek meg kell érteniük, hogy

amikor a farkas jön, a legelő elfogy – és vele együtt sok növény és rovar

– indokolta a liberális törvényhozó, Ulrike Müller. 

Miközben folyik a vita, a védelem Európában sem mindenütt jelenti azt, hogy egyáltalán nem lehet farkast ölni. A ragadozó szempontjából pedig tök mindegy, hogy illegálisan lövik le vagy törvényesen, a végeredmény ugyanaz. A Magyarországon lelőtt egyetlen farkasra egyes országokban sok tucat, másokban sok száz jut. 

A farkasvérre szomjas vikingek

Magyarországon egyetlen hiúz megölése is felzúdulást keltene, Svédországban azonban épp a tavasszal adtak ki engedélyeket összesen 201 példány kilövésére, ami a duplája az elmúlt években megszokottnak, pedig a fele is soknak tűnik.  

Erre csak hetekkel azután került sor, hogy az eddigi legnagyobb engedélyezett farkasritkítást rendezték az észak-európai országban: 54 farkast öltek meg. Ez még így is kevesebb, mint a 75 kiadott engedély, ami pedig több mint a duplája, mint az elmúlt években. Bizony, évente még alapmenetben is több tucat farkast lőnek ki. A farkasok állítólag 340 birkát öltek meg Svédországban 2021-ben.

A farkasölés északon nem korlátozódik Svédországra, azon a tájákon ez a szokás, az állatvédők tiltakozásai ellenére. Tavaly például Finnország is csatlakozott a svédek és a norvégok farkasritkításához. A norvégok azon a télen teljes farkaspopulációjuk 60 százaléka – 51 állat – kilövésére adtak engedélyt. 

A környezetvédők azzal vádolják az északiakat, hogy náluk a legbarátságtalanabb a környezet a farkasok számára. De ahol barátkozóbbak, mint például a németeknél – ahol két évtizeddel ezelőtt jelentek meg újra a farkasok –, ott is állandó politikai vita van arról, miként kezeljék őket, hiszen az országnak hatalmas mezőgazdasága van, amely védtelen a nagyragadozókkal szemben.

Délen, Spanyolországban tilos a farkasvadászat, pedig tavaly volt kísérlet e szabály felfüggesztésére, de a parlament elutasította. Más a viszony a farkasokkal keletebbre Európában, például Görögországban vagy Bulgáriában. 

Keletebbre nem barátkoznak

A görögöknél többek közt azért utálják és gyakran meg is mérgezik a farkasokat, mert azok megölik a vadászok kutyáit. (Ugyanerre panaszkodnak másutt is, például Skandináviában.)  Néhány évvel ezelőtti eset, amikor egy brit társadalmi aktivistát, Celia Hollingworthot a bolgár határ közelében megették a farkasok

Bulgáriában – legalábbis még két-három évvel ezelőtt – háromnapos farkasvadászatokat kínáltak fejenként 1590 euróért, egy farkas kilövése ezenfelül ezer euróba került. Észak-Macedóniában 1890 euróért találtunk háromnapos farkasvadászatot, és egy állat elejtéséért 3000 eurót kell fizetni.

Elég sűrűek a farkas és ember közti konfliktusok Törökországban is, ahol pedig a szürke farkas a nemzeti állat. A fent említett tanulmányban számba vett halálos kimenetelű támadások majdnem fele egyébként Törökországban történt. A vadászata tiltott, csakhogy a bírság alacsony, és ki sem szabják, ha a háziállatok védelmében ölik meg a farkast.

Ukrajnában és Oroszországban nem védik a farkasokat, az oroszoknál még mérget is be lehet vetni ellenük. Ahol nagy számban élnek farkasok, ott mindent bevetnek a megölésükre, és akár helikopterről is vadásszák őket, mint Oroszországban, Kazahsztánban vagy Mongóliában.

Szeretünk, megölünk – így csinálják Amerikában

Mindent elmond a történetről – bár az állatvédők nem nyugszanak bele –, ami Amerikában történt, ahol ide-oda leng az inga már évtizedek óta. A vadászatot szövetségi és állami szinten is szabályozzák, hol a korábbi évtizedekben megritkult állomány szaporítását, hol a ritkítását tűzve ki célul.

A szövetségi védettséget 2020 novemberében a vadvédelmi hatóság (USFWS) megszüntette, mondván, hogy az állomány felépült, pedig az állatvédők szerint nem elegendő, hogy csak a Nagy-tavak vidékére hivatkoztak, és egy bírósági ítélet egy éve 44 államot tekintve visszaállította a védelmet. 

Mindenesetre egyes tagállamokban nagyban megy a farkasvadászat. Wisconsinban például két éve – ahol az 1950-es évekre egyszer már kihaltak a farkasok – úgy rácuppantak a farkasölő szezonra a vadászok, hogy mire a hatóságok észbe kaptak, már 216 állatot lőttek ki, több mint 80 százalékkal meghaladva a kvótát. Másutt, mint Montanában, egy vadász számára az a korlát, hogy 10 farkast lőhet ki, és még tízet foghat el csapdával.

Miközben százával irtják a farkasokat, gyakoriak a hírek az illegális kilövésekről is. Ezekbe a „svájci farkas” és a magyar vadász esete teljesen belesimulna, ha nem lennének nálunk olyan ritkák a farkasok.

Alaszkában motoros szánról is ritkítják a farkasokat, sőt, mint Ázsiában, a levegőből is.

 

Ajánlott videók

Továbbiak

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.