Mikroműanyag-szennyezést mutattak ki a Balatonban, most először
A Balaton történetében először bizonyosodott be, hogy a tóban jelen vannak különféle mikroműanyagok, ráadásul gyógyszermaradványok is kötődhetnek hozzájuk – közölte a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) szerdán.
Az ökoszisztémákban megjelenő mikroműanyag-terhelések az utóbbi évtizedben egyre nagyobb aggodalomra adnak okot, ezek a parányi polimerek ugyanis akut és krónikus hatásokat okozhatnak az algákban, illetve gerinctelen és gerinces szervezetekben is – írták.
Az is egyre nyilvánvalóbb – tették hozzá –, hogy a mikroműanyagok felületéhez emberi eredetű szennyezőanyagok (például gyógyszermaradványok, policiklusos aromás szénhidrogének és növényvédő szerek hatóanyagai) is hozzákötődhetnek, és ez tovább erősítheti az anyagok toxikus hatását, valamint az élő szervezetekben és a táplálékláncban történő feldúsulásukat.
A közleményben a MATE és az ELKH Balatoni Limnológiai Kutatóintézet kutatóinak a Science of the Total Environment szaklapban közölt tanulmányára hivatkoztak, amely szerint a Balatonban lévő 50–100 mikrométeres mikroműanyagok bejuthatnak a nagy vízibolha tápcsatornájába.
A vizsgálatok során a szakemberek hétfajta polimertípust azonosítottak az 50–100 mikrométeres mérettartományban, amelyek közül a polipropilén- és a polietilén-szemcsék voltak a leggyakoribbak.
Típustól függetlenül 1000 literenként átlagosan 5,5 darab fordult elő belőlük, ami hasonló a más európai tavakban mért értékhez. Igazolni tudta a kutatócsoport azt is, hogy a polisztirol és a polietilén önmagában, illetve egyes fogamzásgátló-maradványokkal együtt viselkedési és biokémiai változásokat okoz a nagy vízibolha egyedeiben.
