Hat számjegyű összegbe kerülne fejenként a brit kormány tervének megvalósítása, amely szerint Ruandába küldenék a menekülti státuszért folyamodókat a döntés megszületéséig. Ez drágább megoldás lenne, mint az ellátásuk az Egyesült Királyság területén.
Fotó: Shutterstock
A ruandai megoldást tavaly tavasszal hozta tető alá a brit kormány Kigalival, ám jogvédő szervezetek bírósághoz fordultak annak megakadályozása érdekében, így egyelőre egyetlen repülőgép sem indult el az afrikai országba. A londoni belügyminisztérium héten nyilvánosságra hozott becslése szerint az elhelyezésük Ruandában fejenként 169 ezer fontba kerülne. (Egy font 430 forint.)
Ebből átlagosan 105 ezer fontot tesz ki az afrikai országnak az elhelyezésért fizetett összeg, 22 ezret a repülőjegy a menekült és a kísérőszemélyzet számára, illetve 18 ezret az eljárási és jogi költségek.
Az etikai problémákon felül ez felesleges pénzkidobásnak tűnik, mert a brit kormány adatai szerint a menekültek ellátása az országon belül ennél sokkal kevesebbe, fejenként 63 ezer fontba kerül az adófizetőknek. A belügyi tárca szerint azonban a lépés elrettentő erejű, így idővel kevesebben kérnek majd menekültstátuszt az országban.
Fotó: AFP
A tárcát vezető Suella Braverman szerint a jelenlegi évi 3,6 milliárd fontról 11 milliárdra nőhet a menekültek ellátására költött összeg, ha a kormány nem tesz semmit.
A gazdasági hatásvizsgálat egyértelműen azt mutatja, hogy semmit nem tenni nem opció
– fogalmazott.
Hasonlóképpen elrettentésnek szánja a kormány a parlament előtt lévő illegális migrációs törvényt, amely többek között megtiltja, hogy menekültstátuszért folyamodjanak az illegálisan – például csónakon – érkezők, és felgyorsítja a jogtalanul az országban tartózkodók deportálását.
A menekültek ellátása Németország számára is egyre nagyobb terhet jelent, a háború miatt ugyanis csak Ukrajnából 1,1 millió ember keresett menedéket tavaly az országban.
A szövetségi statisztikai hivatal, a Destatis friss adatai szerint rekordmagasra ugrott a migránsok száma tavaly: 2,67 millióan érkeztek és 1,2 millióan távoztak, a nettó migráció így 1,46 millió. Összehasonlításképpen: 2021-ben 1,32 millióan érkeztek és 994 ezren távoztak az országból a Deutsche Welle tudósítása szerint.
Fotó: AFP
Az ukránok többsége tavaly március és május között, vagyis közvetlenül a konfliktus kitörése után kért menedéket Németországban, az újonnan érkezők száma augusztus óta egyenletesen csökken. Az előző évhez képest tavaly nőtt a Szíriából, Afganisztánból és Törökországból, valamint kisebb mértékben az uniós országokból érkezők száma is. Utóbbiak közül legtöbben Romániából, Lengyelországból és Bulgáriából telepednek át Németországba.
Emelkedett tavaly a külföldre költöző németek száma is, 2021-ben 64 ezer, 2022-ben 83 ezren távoztak, elsősorban Svájcba, Ausztriába és az Egyesült Államokba. Több mint egymillióan az országon belül változtattak lakóhelyet. A legtöbb lakost Berlin és Baden-Württemberg tartomány veszítette, mintegy tíz-tízezer főt.
