A szenátus után a kétkamarás román parlament képviselőháza is megszavazta Romániában a sok vitát kiváltó nyugdíjtörvényt. A javaslatra 199-en szavaztak igennel 39 nem és 17 tartózkodás mellett, így már csak az államfő aláírására van szükség a hatályba lépéséhez.
A törvény értelmében januártól egységesen – a 2023-as átlagos mértékével, 13,8 százalékkal – nőnek a nyugdíjak Romániában, majd 2024 szeptemberéig elvégzik a nyugdíjak újraszámítását. A javaslat azonos munkáért azonos, járulékbefizetésen alapuló nyugdíjat céloz meg, és egy átmeneti időszak után egységesen 65 évre emeli a nyugdíjkorhatárt, felszámolva ezzel a korkedvezményes nyugdíjak lehetőségét és szűkítve az erre jogosultak körét. Azonban
a múlt heti tüntetéseken a bányászok elérték, hogy továbbra is 45 évesen mehetnek nyugdíjba.
Az unós helyreállítási tervben Románia kötelezettséget vállalt a nyugdíjreformra, erre hivatkozva a szociálliberális kormánykoalíció sürgősségi eljárással fogadta el a törvényt, mondván, hogy különben az ország 70 milliárd eurónyi uniós támogatás felfüggesztését kockáztatja.
A törvény hétfői plenáris vitájában az ellenzék az alapos társadalmi vitát és a beharangozott, egy év alatt 40 százalékot is meghaladó kétlépcsős költségvetési fedezetének megnevezését hiányolta, azzal vádolva a kormányt, hogy
a nyugdíjemelésekről szóló, de gazdaságilag életképtelen újabb hazugsággal akarja az idős emberek voksát megvásárolni a jövő évi választásra.
A törvény miatt a koalícióban is vita alakult ki, miután a jobbközép Nemzeti Liberális Párt (PNL) politikusai aggodalmuknak adtak hangot, hogy Marcel Ciolacu szociáldemokrata kormányfő újabb adóemeléssel próbálja majd előteremteni nyugdíjemelési ígéreteinek fedezetét.
A kormányfő a képviselőház döntését követő sajtótájékoztatón ígéretet tett arra, hogy nem fognak újabb adókat kivetni, sőt, az általa vezetett kormány azon lesz, hogy a munkára kivetetett jövedéki terheket – elsősorban a minimálbérrel foglalkoztatottak esetében – csökkentsék. Felidézte, hogy a 4,8 millió nyugdíjas 80 százaléka 3000 lejnél (228 750 forint) kisebb, 60 százalékuk pedig 2000 lejnél is kisebb öregségi járandóságot kap. Ez szerinte tarthatatlan, és meg van győződve róla, hogy a költségvetés kidolgozásánál megtalálják a nyugdíjemelés fedezetét.
Arra a kérdésre, hogy vajon az Európai Bizottság nem fogja-e a nyugdíjemelések elnapolását kérni Romániától a túl magas költségvetési hiány miatt, a miniszterelnök azt mondta: a bizottság egyetért a hétfőn megszavazott törvénnyel.
Romániában a nyugdíjak kiszámításához úgynevezett nyugdíjpontot alkalmaznak, amely megfelel egy olyan fiktív munkavállaló bérének, akit teljes aktív pályafutása során az országos átlagbér szintjén fizettek. A nyugdíjpont értéke jelenleg 1785 lej (136 ezer forint), 2024. január 1-jétől pedig havi 2032 lej lesz. A továbbiakban
a nyugdíjakat minden évben automatikuson emelni kell majd az átlagos infláció mértékével, amit kiegészítenek az országos átlagbérnek megfelelő reálkereset-növekedés 50 százalékával.
A 4,8 millió nyugdíjas jelenleg havonta 9,6 milliárd lejbe kerül kormányzati források szerint, ez az kiadás a nyugdíjak újraszámítása után (2024 végén) becslések szerint 13,8 milliárd lejre emelkedik.
