Évente akár 1200-1500 kilométernyi ivóvízvezeték is megújulhat az ezt kiegészítő infrastruktúrákkal, a szivattyúkkal és a vezérlést végző gépparkkal együtt a következő időszakban – nyilatkozta V. Németh Zsolt, az Energiaügyi Minisztérium (EM) víziközmű-ágazatért felelős államtitkára hétfőn a Magyar Nemzetnek.
Az államtitkár az interjúban kiemelte, az elmúlt években átalakult a víziközmű-ágazat,
a kormány mintegy ezermilliárd forintot költött az infrastruktúra megújítására, és a munka folyik tovább.
Magyarországon mintegy 95 ezer kilométernyi elosztóhálózat van, amelyből 70 ezer kilométernyi a gerincvezeték és 25 ezer kilométernyi a bekötővezeték. A felhasználási helyek száma 4,3 millió, így elmondható, hogy az ágazat minden háztartással, minden lakossal kapcsolatban áll. A szennyvízágazatban a víziközműrendszerek száma 1047, ezek közül számos több település szennyvíztisztítását végzi el. A szennyvízhálózat teljes hossza 77 ezer kilométer.
A hálózati vízveszteség országosan 22,7 százalék, vagyis a hálózatba betáplált ivóvíz ötöde nem jut el a fogyasztóig, ami mintegy 109 millió köbmétert jelent évente.
Ezt az értéket nullára nem lehet levinni, ám területi adottságoktól függően 10-15 százalékos veszteség már elfogadható lenne – mondta, megjegyezve, hogy mintegy negyvenezer kilométernyi ivóvízvezeték érett meg a cserére, felújításra. Az interjúban az államtitkár elmondta azt is, várják, hogy Brüsszelben is elfogadják a kormány által 2021-ben jóváhagyott nemzeti víziközmű-közszolgáltatási stratégiát, mivel ez feltétele a pályázatok elindulásának. A stratégia legfontosabb pontja, hogy a víziközmű-hálózat hosszú távon fenntarthatóan működjön. Ennek során a leglényegesebb szempont a méretgazdaságosság – tette hozzá.
Felidézte, hogy Magyarországon 2010-ben még négyszáz vállalat biztosította a víziközmű-szolgáltatást, az ágazat szorult helyzetbe került, a szolgáltatók kétharmada veszteséges volt. A szolgáltatók száma mára 36-ra csökkent, és mindenhol rendezett körülmények között folyik a munka. A rendszer hatékonyságának további növelése érdekében
az állam lehetőséget ad az önkormányzatoknak, hogy önként átruházzák a működtetői és az infrastrukturális vagyont. Eddig a meglévő állami társaságok mellé 14 önkormányzati csatlakozott, így januártól az ország mintegy felén állami szolgáltató működik.
Az államtitkár kitért arra, hogy a legfontosabb feladat a vízvezetékek rekonstrukciója, de ehhez csak korlátozottan állnak rendelkezésre uniós források, mivel az EU-s helyreállítási alapból nem lehet a víziközmű-hálózat korszerűsítésére fordítani, és az energiahatékonyság növelésére sem kaptak dedikált forrást Brüsszeltől.
