„A szakértők többsége felfogja, hogy a Nyugat akadályozza az ukrajnai rendezést azáltal, hogy támogatja a kijevi vezetést, az utóbbi pedig közben a haláltusáját vívja” – jelentette ki hétfőn Szergej Lavrov orosz külügyminiszter az ENSZ Biztonsági Tanácsában az ukrajnai helyzet megvitatásának szentelt ülésen.

Russian Foreign Minister Sergei Lavrov delivers his annual end-of-year press conference at the Russian Foreign Ministry headquarters in Moscow on January 18, 2024. (Photo by Alexander NEMENOV / AFP) ukrajna
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a Nyugatot okolja az ukrajnai konfliktus elnyújtásával.
Fotó: AFP

„Mára a független szakértők túlnyomó többsége számára teljesen világos, hogy az ukrajnai válság békés rendezésének útját álló kulcsfontosságú tényező a kijevi rezsim folytatólagos támogatása a Nyugat által, dacára annak, hogy az előbbi nyilvánvalóan a haláltusáját vívja, és alkalmatlan arra, hogy teljesítse a neki diktált feladatot Oroszország stratégiai legyőzésére, vagy ahogy az utóbbi időben elkezdték mondogatni, legalább hazám meggyengítésére” – hangsúlyozta Lavrov.

A valóság azonban azt mutatja, hogy dacára az ukrán fegyveres erők teljes kudarcának a harctéren, a kijevi rezsimet nyugati irányítói továbbra is maximális eltökéltséggel az értelmetlen katonai ellenállásra próbálják rábírni

– húzta alá az orosz diplomácia vezetője.

„Mindez olyan hamis lózungok égisze alatt történik, mint hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök rezsimjének összeomlása egzisztenciális fenyegetés az ukránok számára, mert Oroszország rabigába akarja őket hajtani. Azok számára, akik tisztában vannak az ukrán válság gyökereivel, egyértelmű, hogy ezekben az állításokban nincs egy cseppnyi igazság sem” – tette hozzá.

„Oroszország különleges katonai műveletét 2022 februárjában nem Ukrajna és nem az ukrán nép ellen indította meg, hiszen azzal továbbra is testvéri kötelék fűz össze bennünket. Nem véletlenül keresett Oroszország területén menedéket csaknem hétmillió ukrán 2014-et követően” – közölte az orosz külügyminiszter, hozzátéve, hogy a hadműveletet a kijevi vezetés ellen indították el, mert az nem átallott háborút vívni saját állampolgárai ellen az ország déli, illetve délkeleti részein, valamint teljesen diszkriminálni az orosz ajkú ukránokat.

Felhívta a figyelmet arra is, hogy a Krím félszigeten a kijevi kormány jóslataira rácáfolva békében élnek ukránok és oroszok, illetve más nemzetiségek is.

Beszélt arról is, hogy szerinte a nyugati országok ócska fegyvereiket adják át Ukrajnának. (Az amerikai kormány képviselőinek) „nyilatkozataiból kitűnik, hogy a kijevi rezsim számára kiutalt katonai költségvetési keret 90 százaléka az Egyesült államokban marad, és az ottani hadiipari ágazat fejlesztésére és a fegyverek korszerűsítésére fordítják” – mondta Lavrov, megismételve, hogy „az ócskaságokat” Ukrajnában használják.

„A kijevi illetékesek annak érdekében, hogy a konfliktusból maximálisan nyerészkedhessenek, egyszerűen eladják a feketepiacon a nyugati fegyverek egy részét. A darkneten elegendő ilyen hirdetést találni. Nehéz elképzelni, hogy mindez a nyugati tisztségviselők tudta nélkül történjék, mivel, mint szokás mondani, kéz kezet mos” – húzta alá Lavrov.

„Ahogy látom, az amerikai ellenőrök most elutaztak Kijevbe megnézni a helyszínen, hogy miként állnak a dolgok, hát sok sikert kívánok nekik ehhez” – fűzte hozzá.

A kijevi vezetés a számára átadott nyugati fegyverekkel módszeresen, kíméletlenül és célzottan orosz polgári létesítményeket vesz célba, és ez egyáltalán nem aggasztja a nyugati országokat 

– fogalmazott.

Lavrov kitalációnak nevezte azokat a nyugati vádakat, miszerint Oroszország más országokat is tervez megtámadni. Mint mondta, ez csak arra szolgál, hogy pénzt csikarjanak ki az amerikai kongresszusból és az európai parlamentekből a kijevi vezetés megsegítésére „a saját állampolgáraik kárára az utolsó dollárig és euróig”.

Az orosz–ukrán háború 698. napja – Megérkezett New Yorkba Szergej Lavrov

A hét elején tartják New Yorkban az ENSZ Biztonsági Tanácsának ülését. A többek között az orosz–ukrán és az izraeli háborút napirendre tűző vitán Szergej Lavrov orosz külügyminiszter is részt vesz.