Egyetemi kampusz épül a Magyar Rádió atombunkerének helyén
Fokozott körültekintés mellett zajlik a Magyar Rádió korábbi, használaton kívüli épületében rejtőző atombunker bontása. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem új kampuszának építését megelőző munkálatok során a környező épületek védelme és az itt lakók lehető legkisebb mértékű zavarása miatt a szakemberek a legnehezebb és a legidőigényesebb technológiával szedik darabjaira a masszív, vasbeton épületet.
A három, helyenként négyméteres falvastagságú, 400 négyzetméter alapterületű, háromszintes létesítményt Rákosi Mátyás kifejezett kérésére 1952-ben építették abból a célból, hogy egy esetleges atomtámadás idején is lehessen rádióadást sugározni. A Palotanegyed közepén, a műemlékvédelem alatt álló Eszterházy- és Károlyi-palota tőszomszédságában található bunker elbontása komoly kihívás elé állította a szakembereket: úgy kell a tömör, atomtámadás ellen tervezett létesítményt darabjaira szedni, hogy az a legkisebb rezgéssel, porral és zajjal járjon. Ezért a belvárosi környezethez leginkább illeszkedő technológiát, a betonvágás és hidraulikus bontóeszközök kombinációját választották. Ezzel az időigényes és aprólékos technikával azonban a bunker igen kemény diónak bizonyul.
Centiről centire küzdenek a vasbeton monstrummal
A hasonlóan ellenálló létesítmények bontásához leggyakrabban mikrorobbantásos technológiát alkalmaznak, melynek lényege, hogy az építmény falába fúrt üregekben meghatározott helyeken és sűrűséggel elhelyezett, meghatározott erősségű töltetek időzített robbantásával érik el a falak repesztését, amely lehetővé teszi a könnyebb bontást. Itt azonban a belvárosi környezet miatt ez nem jöhetett szóba: a szakemberek a bontógépekkel centiméterről centiméterre küzdenek meg a vasbeton monstrummal.
A munkálatok, miként a Magyar Rádió korábbi, használaton kívüli épületeinek bontása a hulladékkezelési és környezetvédelmi előírások teljeskörű betartása mellett zajlanak. A bontási törmelék kezelésére már a közbeszerzés során szigorú feltételeket írt elő az Építési és Közlekedési Minisztérium.
A bunker bontását megelőző anyagvizsgálat kimutatta, hogy a beton nem tartalmaz ólmot vagy egyéb veszélyes anyagot, így – a már korábban elvégzett azbesztmentesítés után – a tervek szerint a vasbetonszerkezet lebontásával keletkező, várhatóan 2700 köbméter törmelék csaknem 100 százalékát újrahasznosítják.
Ennek elszállítása folyamatos, amely során fontos szempont volt, hogy a helyi lakosok számára minél kevesebb kényelmetlenséggel járjon a folyamat, ezért előre meghatározott szállítási menetrend szerint történik, szigorú por- és zajcsökkentési intézkedések betartása mellett. A bontási és építési munkák a BREEAM fenntarthatósági rendszer követelményeinek megfelelnek, azaz a hulladékgazdálkodás, az újrahasznosítás és a környezetterhelés csökkentése a legmagasabb szintű nemzetközi elvek szerint folyik.
A Pázmány Péter Katolikus Egyetem új kampusza korszerű otthona lesz a hazai felsőoktatás egyik kiemelten fontos intézményének. A beruházás azonban ennél sokkal több: egy értékmentő és értékteremtő városrehabilitációs program, amely során megújulnak és megnyitják kapuikat az itt lévő, elhanyagolt állapotú, páratlan építészeti értéket jelentő műemléki védettségű épületek, felfrissül a Palotanegyed arculata, bővülnek a belvárosi zöldfelületek és megújulnak az utcák, terek. Az új egyetemi kampusz elkészülte után a Nemzeti Múzeum környezete a város egyik legszebb részévé válik.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.