Annak ellenére, hogy Vlagyimir Putyin kijelentette: „példátlan partnerséget” köt Kínával, a kínai befektetők a háború alatt jelentősen csökkentették befektetéseiket Oroszországban – írja a The Moscow Times.
A Finn Bank Feltörekvő Gazdaságok Intézete (BOFIT) szerint Peking 2022–2023-ban mindössze évi 400 millió dollárt fektetett orosz projektekbe – háromszor kevesebbet, mint 2011–2018-ban, amikor az átlagos befektetési volumen elérte az 1,2 milliárd dollárt.
„Amikor Oroszországba való befektetésről van szó, a kínai befektetők ugyanúgy viselkedtek, mint mindenki más” – jegyzi meg a tanulmány. Az Orosz Föderáció Központi Bankja szerint a háború három éve alatt a reálszektorba történő külföldi közvetlen befektetések volumene 57 százalékkal csökkent – a 2022 eleji 497,7 milliárd dollárról 2025 elejére 216 milliárd dollárra zsugorodott. Ez a 2009 óta mért legalacsonyabb érték.
Májusban Putyin azt mondta Hszi Csin-ping kínai elnöknek, hogy Moszkva kész „kényelmes feltételeket” teremteni a kínai üzleti élet számára, és az országok közötti kapcsolatokat „a 21. század államközi kommunikációjának modelljének” nevezte.
A kínai hatóságok azonban
Az American Enterprise Institute becslései szerint az utolsó nagyobb kínai projekt Oroszországban 2021-re nyúlik vissza – a Sinopec olajfinomító konszern 360 millió dollárt fektetett be az orosz olajiparba.
A Világgazdaság korábban megírta, hogy Hszi Csin-ping kínai és Vlagyimir Putyin orosz elnök a második világháború európai befejeződése 80. évfordulója alkalmából több megállapodást írt alá. Hszi a Kremlben folytatott megbeszélés után kijelentette, hogy a viharos nemzetközi környezet ellenére Kína és Oroszország a jövőben is elkötelezett marad az örök jószomszédság szelleme mellett.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.