BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Hivatalos bejelentés: megváltozik a határellenőrzés Magyarországon, az EU akarta – ezeket az átkelőket érinti először

Fokozatosan bevezetik Magyarországon az Európai Unió új vívmányát a schengeni külső határokon. Az Európai Határregisztrációs Rendszer célja a külső határok védelmének fokozása és az illegális bevándorlás megelőzése. A rendőrség először a magyar–ukrán, majd a magyar–szerb, végül pedig a légi határátkelőhelyeken alkalmazza a szigorú szabályokat.

Az Európai Unió október 12-től új határellenőrzési rendszert vezet be több lépcsőben. A Magyar Rendőrség először a magyar–ukrán, majd a magyar–szerb, végül pedig a légi határátkelőhelyeken alkalmazza az Európai Határregisztrációs Rendszert – közölte a Police.hu csütörtökön.

határellenőrzés
Czukor Gergely rendőralezredes tájékoztatása szerint a határellenőrzések új szabályait fokozatosan vezetik be az országhatárokon / Fotó: Police.hu

Czukor Gergely rendőralezredes, az ORFK Határrendészeti Főosztály főosztályvezetőjének tájékoztatása szerint az Európai Unió egységes és biztonságon alapuló határellenőrzési rendszert vezet be azon harmadik országbeli állampolgárok számára, akik a schengeni övezet területére kívánnak belépni rövid távú tartózkodás céljából.

Az Európai Határregisztrációs Rendszer célja a külső határok védelmének fokozása és az illegális bevándorlás megelőzése. 

Az új rendszer az olyan személyek azonosítását is elősegíti, akik nem tartják be a tartózkodási szabályokat, emellett hozzájárul a terrorista és egyéb súlyos bűncselekmények megelőzéséhez, felderítéséhez és nyomozásához.

A határellenőrzéskor biometrikus adatokat is levesznek

Az Európai Határregisztrációs Rendszer a schengeni külső határokon – Magyarország vonatkozásában a magyar–szerb, a magyar–ukrán, illetve a légi határokon – rögzíti és tárolja a rövid távú tartózkodásra jogosult harmadik országbeli utazó:

  • útiokmányban szereplő adatait,
  • a határátlépés helyét és idejét,
  • arcképét és ujjlenyomatát,
  • valamint ha a beléptetés megtagadására kerül sor, a döntés tényét, helyét, okát és időpontját.

Az új szabályok szerinti határforgalom-ellenőrzés során 

a rendőrség ezeket az adatokat az első határátlépés során egyéni aktában rögzíti, és a további ki-, illetve beutazás esetén szükséges lesz az egyik biometrikus adat (például arckép vagy ujjlenyomat) újbóli ellenőrzése, ami biztonságosabb határátlépést tesz lehetővé.

A rendszer bevezetése várhatóan évente több mint tízmillió utast érint, ezért a határátlépési idő az egyéni akta létrehozása, illetve a biometrikus adatok rögzítése miatt kezdetben hosszabb lehet a korábbiakhoz képest.

Annak érdekében, hogy határainkon az Európai Határregisztrációs Rendszer bevezetése minél kevesebb fennakadást okozzon, a magyar rendőrség továbbfejlesztette a működéshez szükséges Nemzeti Határforgalom Ellenőrző és Regisztrációs Rendszert, valamint technikai eszközöket, mint például okmányolvasókat, ujjlenyomat-olvasókat, arcképrögzítő eszközöket, kioszkokat és asztali munkaállomásokat szerzett be – tájékoztatott a rendőralezredes.

Koszeghatar_20200318_UT (1) . Az Európai Határregisztrációs Rendszer célja a külső határok védelmének fokozása és az illegális bevándorlás megelőzése.
Az Európai Határregisztrációs Rendszer célja a külső határok védelmének fokozása és az illegális bevándorlás megelőzése / Fotó: Unger Tamás

Czukor Gergely hozzátette, hogy az új határforgalom-ellenőrző rendszer és a megújult eszközpark segítségével a magyar rendőrség biztosítani tudja az új rendszer fokozatos bevezetését, továbbá a hatékony és az előírások szerinti biztonságos határátlépést. A 2025. október 12-én induló, 180 napos kezdeti időszak során több lépcsőben vezetjük be az új szabályok szerinti ellenőrzést, amely első lépésben a magyar–ukrán, majd a magyar–szerb és végül pedig a légi határátkelőhelyeken valósul meg – áll a közleményben.

Nagy fejlesztések lesznek a magyar–román határon

Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára több olyan intézményt is felkeresett, amelyek kulcsszerepet játszanak a romániai magyar élet fenntartásában. Az államtitkár Böcskei László katolikus püspökkel és román elöljárókkal is tárgyalt: a város polgármesterével és a megyei tanács elnökével tekintette át a két ország közötti együttműködés kérdéseit.

„Nagyvárad, Debrecen, Partium, Magyarország, Tiszántúl vonatkozásában egyeztettük azokat a közlekedési fejlesztéseket, amelyeket a következőkben meg szeretnénk csinálni, valamint megállapítottuk, hogy a kulturális együttműködés és általában a határ menti mozgás kiemelt jelentőséggel bír mind a két fél részére Nagyvárad központtal, hiszen történelmileg ennek a kelet-magyarországi, ma nyugat-romániai régiónak a legfontosabb központja Nagyvárad, és a magyarságnak továbbra is az egyik legfontosabb erdélyi központja marad” – összegzett Magyar Levente.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.