Végre megmagyarázta az Európai Unió, miért teszi rá igazából a kezét a befagyasztott orosz vagyonra: Szijjártó Péter azonnal romba döntötte az érvelést – de jött Kaja Kallas
Szijjártó Péter szerint az EU a szabályok áthágására készül, hogy háborús költségeket rójon Európára, miközben Kaja Kallas hangsúlyozza, hogy Ukrajna támogatása elkerülhetetlen és hosszú távon kifizetődő. Az uniós vitákban a magyar kormány a szuverenitásra és a háborús kockázatok elkerülésére hivatkozik.
Az uniós vezetés és a magyar kormán között egyre élesebb ellentétek bontakoztak ki az Ukrajna támogatását célzó EU-döntések kapcsán. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn Brüsszelben kemény kritikával illette az unió lépéseit:
szerinte az orosz vagyon befagyasztásáról született döntés „minden létező szabály áthágására” utal, és az egész kontinenst háborús konfliktusba sodorná.
A magyar tárcavezető különösen aggódik a hatalmas összegű, 80 ezer milliárd forintos támogatás miatt, amelynek közel felét Ukrajna felfegyverzésére fordítanák. Kiemelte, hogy az EU az egyhangúság követelményének kikerülésével hiteltelenné teszi saját állításait a jogállamiságról, miközben „az energiaellátási válságot nem Oroszország okozza, hanem Brüsszel”.
Szijjártó egyértelművé tette, hogy a magyar kormány mindaddig nem fogja az adófizetők pénzét Ukrajna működésére vagy felfegyverzésére fordítani, amíg a szuverén nemzeti kormány hatalmon van. Rámutatott, hogy a brüsszeli és más tagállami vezetők „háborús fanatizmusa” veszélyes eszkalációt jelentene, például ukrajnai fegyvergyárak építésével, és a magyar részvételt ebben a folyamatban kizártnak nevezte.
Ukrajna támogatás: Brüsszel ezért mindent feláldozna
Ezzel szemben Kaja Kallas, az EU kül- és biztonságpolitikáért felelős főképviselője hangsúlyozta: Ukrajna támogatása bár pénzbe kerül, „ha hagyjuk elbukni, az sokkal többe kerül majd Európának”. Kallas szerint a befagyasztott orosz vagyonok jóvátételi hitelként történő felhasználása fordulópontot jelenthet a háborúban, és egyértelmű üzenetet küld Moszkvának.
Hozzátette, hogy az EU a jövőben tovább fokozza az Oroszország elleni szankciókat, szankcionálja az árnyékflotta hajóit, valamint azokat, akik a hibrid támadásokban vesznek részt.
Kallas szerint az unió prioritása kettős:
- növelni kell Ukrajna védelmi képességeit és tárgyalási pozícióját;
- miközben Moszkvára is egyre nagyobb nyomást kell gyakorolni.
Az EU emellett Hágában létrehoz egy bizottságot, amely az Oroszország által okozott háborús károk kártérítését vizsgálja. Az észt politikus hangsúlyozta:
bármilyen békemegállapodás erős biztonsági garanciákat kell, hogy tartalmazzon, és Ukrajna dönt az engedményekről, nem Oroszország.
Az uniós viták így továbbra is élesek: míg Brüsszel a katonai és pénzügyi támogatás sürgetését látja a háború megállításának kulcsaként, Budapest a szuverenitás, a kockázatkerülés és az európai adófizetők védelmét tartja elsődlegesnek. A magyar kormány álláspontja szerint a brüsszeli nyomás nem eredményezheti, hogy az EU háborús szerepbe sodorja a kontinens országait.
