Kitört az aranyláz Kárpátalján, új gázmezőket is kiszimatolnak: az ukránok rájöttek, mekkora értékkel bír – az ország újjáépítése múlhat rajta
A kelet-ukrajnai ipari központok elvesztése után egyre inkább nyugat felé tolódik Ukrajna gazdasági és erőforrás-politikai fókusza. Ebben a folyamatban különösen felértékelődik Kárpátalja szerepe, ahol nemcsak stratégiai jelentőségű só- és gázkészletek találhatók, hanem az ország egyetlen ipari méretben igazolt aranylelőhelye is. A régió felszín alatti kincsei a háborús környezetben nem csupán gazdasági, hanem nemzetbiztonsági tényezővé is váltak.
Ukrajna a nemzetközi becslések szerint a világ tíz legjelentősebb ásványkincsvagyonnal rendelkező országa közé tartozik. A Forbes Ukraine elemzése szerint az ukrán föld mélyén rejlő ásványvagyon összértéke eléri a 14,8 ezermilliárd dollárt, ami megközelítőleg 5300 ezermilliárd forintnak felel meg. Ennek mintegy 70 százaléka ugyanakkor három keleti régióhoz kötődik, melyek közül több jelenleg részben megszállás alatt áll, vagy súlyosan károsodott az infrastruktúra. Ez magyarázza, hogy Kárpátalja – bár volumenben nem versenyezhet a keleti szén- és vasérctérségekkel – hirtelen stratégiai jelentőségre tett szert.
A térség legnagyobb figyelmet kiváltó ásványkincse az arany.
Kárpátalja az egyetlen olyan ukrajnai régió, ahol bizonyítottan ipari mennyiségű arany található,
elsősorban a Beregszászi járásban fekvő, régóta ismert muzsalyi aranylelőhelyen. A hivatalos geológiai adatok szerint a feltárt készletek elérik az 55 tonnát, miközben a lelőhely jelentős mennyiségű ezüstöt, ólmot és cinket is tartalmaz. Ez önmagában is több milliárd dolláros potenciált jelenthet, különösen a jelenlegi, történelmileg magas aranyárak mellett.
Nem olyan egyszerű az aranytermelés Muzsalyban
A muzsalyi lelőhely kiaknázása ugyanakkor korábban többször is elakadt jogi, technológiai és finanszírozási problémák miatt. Ennek ellenére a terület továbbra is az egyik legvonzóbb befektetési célpont az ukrán bányászati szektorban. A szakértők szerint megfelelő technológiai háttérrel és stabil jogi környezettel az aranykitermelés nemcsak exportbevételt hozhatna, hanem csökkenthetné Ukrajna külső finanszírozási kitettségét is.
A kárpátaljai arany mellett egy másik, eddig kevésbé ismert lelőhely, a Saulyak térsége is komoly figyelmet kap.
Itt az aranykészletek egyelőre prognosztikus jellegűek, további feltárásokra és beruházásokra van szükség, de az előzetes adatok alapján a térség hosszabb távon új bányászati központtá válhat.
Kárpátalja gazdasági jelentősége ennél szélesebb: a régió kulcsszerepet kapott az ország sóellátásában is, miután a kelet-ukrajnai Szolidarban működő Artemszil leállt. A terebljai sómezőn elindított kitermelés a becslések szerint akár évtizedekre biztosíthatja Ukrajna teljes technikai sóigényét, ami szintén stratégiai kérdéssé vált a háború során.
Mindezek mellett a térségben új lendületet vett a földgázkutatás is.
A Naftogaz csoport nyugati projektjei azt jelzik, hogy a Kárpátok alatt még mindig jelentős, eddig kiaknázatlan energiahordozó-készletek találhatók. Egy 2023-ban üzembe helyezett új gázkút napi 460 ezer köbméteres hozama az elmúlt két évtized legjobb nyugat-ukrajnai eredményének számít.
