Drasztikus válaszlépést ígért Amerikának a karibi ország: esztelen döntés lesz, de ha beavatkoznak, háború lesz
Kuba nem akar háborút az Egyesült Államokkal, sem támadásokat, de meg fogja védeni magát – jelentette ki vasárnap Miguel Díaz-Canel kubai elnök. „Megismétlem, mi nem ezt akarjuk. Mi nem szeretnénk háborút – húzta alá az államfő az amerikai NBC News hírtelevíziónak adott nyilatkozatában. – Nem akarjuk azt sem, hogy megtámadjanak minket” – mondta Díaz-Canel, aki egyben kölcsönös tiszteleten alapuló párbeszédre szólított fel Washingtonnal.
Kiemelte, Havanna álláspontja „teljes mértékben védelmi jellegű és nem agresszív”. Kitérve amerikai csapatok lehetséges műveleteire a karibi szigetállam területén, az államfő hangsúlyozta, hogy „egy beavatkozás Kuba területén költséges lesz”. „Ez hatással lesz Kuba, az Egyesült Államok és a térség biztonságára is” – tette hozzá.
Amennyiben ilyesmi megtörténne, háború fog kitörni, harc lesz, és mi védekezni fogunk
– mondta Díaz-Canel. Az államfő rávilágított, hogy „mielőtt meghoznánk ezt az esztelen döntést, a logikára kell támaszkodnunk, vagyis a párbeszéd logikájára, részt kell vennünk a vitákban és a dialógusokban, és meg kell próbálnunk olyan megállapodásokra jutni, amelyek lehetővé tehetik a konfrontáció elkerülését”.
Amerika megtalálta Kuba új vezetőjét
Az Egyesült Államok egyre nagyobb nyomást gyakorol a súlyos gazdasági válságban lévő Kubára, miközben egy váratlan szereplőtől, Raúl Castro unokájától, Raúl Guillermo Rodríguez Castrótól várhat változást. Bár hivatalos tisztséget nem tölt be, a háttérben nagy a befolyása, és a feltételezések szerint a kubai gazdaság jelentős részét irányító GAESA konglomerátumhoz is köthető. A szigetország gazdasági helyzete kritikus, az olajhiány miatt az elektromos hálózat is összeomlott, ami tüntetésekhez és zavargásokhoz vezetett.
Kuba már tett lépéseket a nyitás felé:
a kubai kormány lehetővé tenné a diaszpóra számára a vállalkozásindítást és az ingatlanvásárlást.
Az Egyesült Államok is igyekszik támogatni a kubai magánszektort, például azzal, hogy engedélyezte bizonyos szereplőknek a venezuelai olaj importját, bár ez egyelőre csak korlátozott segítséget jelent. Washington célja nem a teljes rendszerváltás, hanem inkább gazdasági reformok kikényszerítése, és úgy tűnik, nem a Castro család eltávolítására törekszik, hanem inkább a jelenlegi elnök, Miguel Díaz-Canel leváltására.
Rodríguez Castro egyre gyakrabban jelenik meg a nyilvánosság előtt, ami arra utal, hogy szerepe erősödhet a hatalmi struktúrában. Ugyanakkor megítélése ellentmondásos: miközben egyesek szerint alkalmas lehet egy átmeneti időszak kezelésére, mások rámutatnak, hogy a rezsim elitjéhez tartozik, és fényűző életmódot folytat. Az amerikai kubai diaszpóra várhatóan nem fogadná el vezetőként, ami korlátozhatja politikai mozgásterét. Ennek ellenére Washington számára átmeneti megoldást jelenthet, mivel egyszerre biztosíthat folytonosságot és nyithat teret a fokozatos változások előtt.
