Napok maradtak hátra: Iránra rárobbanhat a teljes olajrendszer, új ajánlatot tett a Hormuzi-szoros kinyitásáról – Trumpnak most nagyon észnél kell lennie

Donald Trumpnak napokon belül döntenie kell arról, hogy fenntartja-e az Irán elleni tengeri blokádot, miközben Teherán új ajánlatot tett a Hormuzi-szoros újranyitására és a háború lezárására. Az iráni vezetés pakisztáni közvetítéssel azt javasolja Washingtonnak, hogy először az olajszállítások helyreállításáról és a blokád feloldásáról szülessen megállapodás, a nukleáris tárgyalásokat pedig csak későbbre halasztanák – ez azonban komoly stratégiai dilemmát jelenthet az amerikai elnök számára.

A Hormuzi-szoros a világ egyik legfontosabb energiakereskedelmi útvonala, melyen keresztül a globális tengeri olajszállítás jelentős része halad át. Ha ez az útvonal tartósan zárva marad, az nemcsak Irán exportját bénítja meg, hanem az egész nemzetközi olajpiacot is felforgathatja, az árak pedig gyorsan elszabadulhatnak – írja az Axios.

Trump a Fox Newsnak adott vasárnapi interjúban világossá tette, hogy jelenleg inkább a nyomás fenntartása a számukra megfelelő eszköz. Szerinte 

Az amerikai elnök szerint az iráni rendszernek mindössze három napja lehet azelőtt, hogy az olajvezeték-hálózatban olyan nyomás keletkezik, amely visszafordíthatatlan károkat okozhat. Trump úgy fogalmazott: ha ez bekövetkezik, az iráni olajrendszert már soha nem lehetne ugyanarra a szintre visszaépíteni, legfeljebb a fele maradhatna működőképes.

Az amerikai cél nem pusztán a Hormuzi-szoros megnyitása, hanem az is, hogy Irán hosszú időre lemondjon az urándúsításról, és csökkentse dúsított uránkészleteit. Ha Trump túl korán feloldaná a blokádot, könnyen elveszíthetné ezt a nyomásgyakorlási eszközt.

Irán el akarja különíteni az olaj- és atomkérdést

Éppen ezért Teherán most olyan konstrukciót próbál előtérbe tolni, amely leválasztaná egymásról az olajkérdést és az atomprogramot. Az iráni külügyminiszter, Abbász Aragcsi a hét végén Pakisztánban, Ománban és más közvetítő országokkal egyeztetve azt jelezte, hogy az iráni vezetésen belül sincs egyetértés arról, milyen nukleáris engedményeket lehetne elfogadni.

A javaslat lényege, hogy 

• először hosszabb tűzszünet vagy végleges békekötés szülessen, 
• ezzel párhuzamosan nyíljon meg újra a Hormuzi-szoros, és oldják fel az amerikai blokádot. 
• A nukleáris tárgyalások csak ezt követően indulnának el. Pakisztán ezt az ajánlatot már továbbította is a Fehér Háznak.

Trump azonban egyelőre nem nyitott erre a megoldásra. Saját közlése szerint emiatt le is mondta Steve Witkoff és Jared Kushner iszlámábádi útját, mondván, nincs értelme egy 18 órás repülőútnak, ha nincs valódi előrelépés. Úgy fogalmazott: az irániak tudják, hogyan érhetik el Washingtont, ha komoly ajánlatuk van.

Hétfőn Trump a Fehér Ház helyzetértékelő központjában tart megbeszélést nemzetbiztonsági és külpolitikai csapatával, ahol várhatóan az iráni patthelyzet és a következő katonai vagy diplomáciai lépések kerülnek napirendre. Közben Aragcsi Moszkvába utazik, ahol Vlagyimir Putyinnal is tárgyalhat.

A Hormuzi-szoros helyzete továbbra is erősen befolyásolja az olajárat

Az olajpiac már most reagál a Hormuzi-szoros körüli feszültségre: hétfőn a Brent típusú kőolaj ára 1,3 százalékkal, hordónként 106,68 dollárra (mintegy 38 700 forintra) emelkedett, míg az amerikai WTI 95,35 dollárra (nagyjából 34 600 forintra) drágult. A múlt héten még ennél is nagyobb volt a mozgás: 

• a Brent közel 17 százalékot, 
• a WTI pedig 13 százalékot emelkedett, 

ami a háború kezdete óta a legnagyobb heti ugrásnak számít. A befektetők attól tartanak, hogy ha a Hormuzi-szoros tartósan korlátozottan működik, az a globális olajkínálatot is jelentősen szűkítheti – írja a Reuters. 

A forgalom továbbra is akadozik: vasárnap mindössze egyetlen olajtermékeket szállító tanker lépett be az öböl térségébe. A Goldman Sachs emiatt már meg is emelte az év végi olajár-előrejelzését, a Brent esetében 90 dollárra (kb. 32 700 forint), a WTI-nél pedig 83 dollárra (mintegy 30 100 forint) hordónként. A bank szerint nemcsak a nyersolaj ára jelent kockázatot, hanem a finomított üzemanyagok drágulása és az ellátási hiány veszélye is, ami Európában is gyorsan megjelenhet az üzemanyagárakban.