A fél világ ide menekülhet a világháború elől: komplett bunkerország épül a föld alatt
Miközben Európa az ukrajnai háború, a közel-keleti konfliktusok és az egyre bizonytalanabb biztonsági helyzet árnyékában próbál új védelmi rendszereket kiépíteni, Finnország hirtelen a kontinens egyik legfontosabb példájává vált. Az északi ország ugyanis nem most kezdett el készülni egy esetleges katonai válságra: több mint 50 ezer föld alatti óvóhelyet épített ki az elmúlt évtizedekben, amelyek közül sok bunker ma is a mindennapi élet része.
Finnországban a bunker már az alapfelszereltség része
A finn belügyminisztérium korábbi felmérése szerint az országban összesen mintegy 50 500 bunker található, amelyek együttesen 4,8 millió ember befogadására képesek. Ez gyakorlatilag a teljes lakosságot lefedi egy vészhelyzet esetén. A rendszer alapja, hogy az 1950-es évektől kezdve kötelezővé tették az óvóhelyek kialakítását a nagyobb lakó- és irodaépületek alatt.
A legtöbb európai országgal szemben Finnország nem különleges katonai infrastruktúraként kezelte a civil védelmet, hanem a várostervezés természetes részévé tette.
A bunkerek jelentős része békeidőben teljesen hétköznapi funkciót lát el: uszodák, sportcsarnokok, játszóterek vagy akár vidámparki létesítmények működnek bennük.
A legismertebb ezek közül a helsinki Merihaka bunker, amely 25 méterrel a föld alatt helyezkedik el, és nagyjából egy hétemeletes irodaház térfogatának felel meg. Normál időszakban sportpályák, edzőtermek és gyerekjátszóterek működnek benne, szükség esetén azonban 72 órán belül teljes értékű óvóhellyé alakítható több ezer ember számára.
A rendszer technológiai szempontból is különleges: a bunkerek nagy része robbanásbiztos ajtókkal, saját energiaellátással, szellőzőrendszerekkel és vegyi vagy nukleáris szennyezés elleni védelemmel rendelkezik.
A finn állam szerint az óvóhelyek 91 százaléka hagyományos fegyveres támadás esetén is megfelelő védelmet nyújtana, 83 százalékuk pedig nukleáris vagy vegyi veszélyhelyzetben is használható.
Már nem csak Európa figyel: a Közel-Kelet is finn bunkereket akar
A Reuters szerint az elmúlt időszakban körülbelül 800 külföldi delegáció látogatott el Helsinkibe, hogy tanulmányozza a finn modellt. Ukrán városvezetők, lengyel tisztviselők, uniós döntéshozók, de még a szaúdi olajóriás, a Saudi Aramco képviselői is érdeklődtek a rendszer iránt.
A háttérben egy teljesen új iparág kezd kirajzolódni. A finn cégek – például a Verona Shelters Group vagy a Temet Group – ma már nemcsak saját piacukra dolgoznak, hanem exporttermékként értékesítik a bunkerépítéshez kapcsolódó technológiákat.
A kereslet különösen Lengyelországban, Németországban és a Közel-Keleten nő gyorsan. A Temet Group vezetője szerint az iráni konfliktus után az Egyesült Arab Emírségekből is sürgős megkereséseket kaptak, a vállalat pedig már gyárat is épít a térségben. A cég szerint hamarosan nem a megrendelésekért folyó verseny lesz a legnagyobb probléma, hanem az, hogy bírják-e kapacitással a növekvő igényeket.
A bunker visszatérése teljesen átírhatja Európa városait
Az ukrajnai háború gyakorlatilag újraértelmezte a civil védelem fogalmát Európában. Lengyelország már milliárdokat költ új óvóhelyrendszerekre, Ukrajnában pedig egyre több föld alatti iskola és közösségi tér épül. Balaklijában például olyan bunkeriskolát alakítottak ki, ahol a gyerekek a légiriadók alatt is folytathatják a tanulást. A légvédelmi szirénák egyes területeken napi 15 alkalommal is megszólalnak.
A finn modell azonban nemcsak a háborúról szól, hanem arról is, hogyan lehet egy várost úgy megtervezni, hogy válsághelyzetben is működőképes maradjon.
Egyre több szakértő szerint a jövő nagyvárosai részben „militarizált” infrastruktúrával épülhetnek tovább: olyan föld alatti rendszerekkel, amelyek békeidőben a mindennapi életet szolgálják, válság idején viszont azonnal védelmi funkciót kapnak.
Ez azonban komoly gazdasági kérdéseket is felvet. Finnországban egy új társasház alatt kialakított bunker az építési költségek 1,5–4 százalékát teheti ki.
Lengyelországban és Ukrajnában már most látszik, hogy a szigorúbb szabályozások megdrágíthatják az ingatlanfejlesztéseket, és egyes beruházók emiatt visszalépnek a projektektől.
Ami néhány éve még hidegháborús paranoiának tűnt, az ma már egyre több ország szemében stratégiai túlélési modell. Finnország pedig, úgy tűnik, évtizedekkel megelőzte Európa nagy részét abban a kérdésben, amelyet ma már senki sem tud teljesen figyelmen kívül hagyni: hogyan lehet megvédeni a civil életet egy új korszak háborúiban.
