Itt az igazság: kiderült, milyen állapotban van valójában a magyar gazdaság a Fidesz után – "Magyar Péter mintha már a megszorításokat készítené elő"

Éles kritikával illette az új kormányt Szalai Piroska. A korábban Orbán Viktor mellett miniszterelnöki megbízottként gazdasági kérdésekkel foglalkozó, pályafutását országgyűlési képviselőként folytató politikus szerint Magyar Péter már az első sajtótájékoztatóján a költségvetést temette.

„Egészen úgy hangzott, mintha már a megszorításokat készítené elő, pedig semmi oka nincs rá. A magyar államadósság alacsonyabb, mint az uniós vagy az eurozóna átlaga, alacsonyabb a 2010-es és a 2020-as szintnél is, a hiány finanszírozható, az idei költségvetés stabil, Magyarország pénzügyei rendezettek – legalábbis a kormányváltásig biztosan azok voltak” – írta péntek reggeli Facebook-bejegyzésében Szalai Piroska.

Posztjávan az államadósság kapcsán megjegyezte, hogy a baloldali kormányok alatt emelkedett, az Orbán-kormányok alatt pedig csökkent a GDP-arányos államadósság. Egyetlen év volt kivétel ez alól: a Covid kitörésének éve, 2020, de akkor sem ugrott meg a 2010-es szintre. „A folyó áras adósság ugyan emelkedett – ezt harsogta mindig a Tisza szakértői gárdája és korábban Dobrev Klára is –, de a GDP folyó áron jobban nőtt, így nem romlott a pozíciónk. Sőt, a tagállamok közül többnek is nagyobb lett az adóssága nálunk az utóbbi másfél évtizedben” – tette hozzá.

A NETTÓ HITELFELVÉTELÜNK nem kiugróan nagy még a 2020 utáni években sem. Tavaly a GDP 4,7 százaléka volt, míg Romániában például 7,9 százalék, Lengyelországban pedig 7,3 százalék. A lengyeleknél a Tusk-kormány hatalomra lépése után ugrott meg a GDP-arányos hitelfelvétel, annak ellenére, hogy ekkor kapták meg a korábban visszatartott uniós pénzeiket. Az ideológiai alapú, hergelő „bosszúkormányzás” azonban nem kedvez a gazdaságnak, így aztán hatalmas költségvetési hiánnyal dolgozik a brüsszelita Tusk-kormány, ami fenntarthatósági gondokat okoz.

Mivel a magyar költségvetésben az év elején jelentkeznek a nagy kiadások – a közszféra béremelése, a lakhatási támogatások kifizetése, a fegyverpénz, a 13. és 14. havi nyugdíj, a fűtési szezonban a rezsicsökkentés támogatása, a 3 százalékos Otthon Start hitel támogatása stb. –, a bevételek pedig később érkeznek, áprilisra jelentősen túlteljesítettük az időarányos hiánycélt: elértük az egész évre tervezett összeg 70,7 százalékát az NGM legújabb jelentése szerint. Egyrészt ez nem azt jelenti, hogy ennyi hitelt kell felvenni (a poszt végén indoklom majd), másrészt a GDP 1,7 százalékos volumennövekedése az első negyedévben becslésem szerint legalább 7,5 százalékos folyó áras növekedést jelentett. Harmadrészt május és augusztus között több évben is előfordult, hogy a költségvetési bevételek magasabbak voltak, mint a kiadások, tehát az évre összesített hiány a következő hónapokban várhatóan javulni fog.

ÖSSZEGEZVE:

Szóval nem indokolt a jajveszékelés, csupán folytatni kell az előző években már megszokott fiskális politikát, és akkor fenntartható a költségvetés.

Illetve nem tervezi a pénzügyminisztérium hazahozni az uniós pénzeket? ❗️Az is javíthatja a GDP-arányos hitelfelvételt. Valamint idén Csehországon, Szlovákián és Magyarországon kívül a többi országban az Ukrajnának szánt hitelfelvétel miatt biztosan jelentősen nő 📈 a GDP-arányos államadósság. Mi ez alól a teher alól mentesülünk – Orbán Viktor tárgyalásainak eredményeként.

Még nem kong a kassza, bármit mond is Magyar Péter. Jelen pillanatban nő a GDP, több mint 8 százalékkal nőnek az adóbevételek, sőt még az szja-bevétel is nőtt eddig a családi adókedvezmény duplázása és az anyák adómentességének kiterjesztése ellenére is, mivel jelentősen nőtt az adózandó kereset. Évről évre csökken a kamatkiadás is, mivel egyrészt javult a forint árfolyama a tavalyihoz képest, és az adósságnak csupán körülbelül 30 százaléka van devizában, másrészt csökken az infláció, a magyar lakossági kamatok pedig az inflációhoz kötöttek.

Ha az új kormány hasonlóan takarékosan tud gazdálkodni, mint az eddigi, akkor nem lesz szükség sem adóemelésre, sem egyéb megszorító csomagra. Ha ezt nem tudja megtenni, akkor jöhetnek a beruházásstopok, az adóemelések és a megszorító csomagok.

Én csak szurkolni tudok, hogy ne így legyen!