Drámaian nő a halálozások száma a hőség miatt – a WHO súlyos adatokat közölt
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságA WHO szerint több mint 1300 ember halt meg Európában a június 21. óta tartó rendkívüli hőhullám következtében, miközben a kontinens nagy részén továbbra is extrém magas hőmérsékletek terhelik a lakosságot, és a szervezet újabb intézkedésekre szólította fel a kormányokat a hőség okozta halálesetek megelőzésére - posztolta az X-en Tedrosz Gebrejeszusz az Egészségügyi Világszervezet főigazgatója.
A főigazgató azt írta: Európa a Föld leggyorsabban melegedő kontinense, ahol a felmelegedés üteme kétszerese a globális átlagnak. Jelenleg 150 millió ember él szélsőséges hőségben, több százan meghaltak, iskolákat kellett bezárni, az energiahálózatok pedig egyre nagyobb terhelés alatt állnak. Az éghajlatváltozás és a globális felmelegedés következtében az egykor „nemzedékenként egyszer” előforduló hőhullámok ma már szinte minden évben visszatérnek. Erre a szakértők már korábban figyelmeztettek.
Június 21. óta Európában több mint 1300, a magas hőmérséklettel összefüggő többlethalálozást regisztráltak.
Gebrejeszusz kiemelte: a hőterhelést gyakran „csendes gyilkosnak” nevezik, miközben az európai otthonok, munkahelyek és iskolák többségét nem ilyen szélsőséges hőmérsékletekre tervezték. A WHO tagállamaival és partnereivel együttműködve dolgozik azon, hogy felkészüléssel, megelőzéssel és az egészségügyi rendszerek megerősítésével kezelje a szélsőséges hőség jelentette egészségügyi kockázatokat.
A hőség extra kiadásokkal jár
Egy súlyos hőhullám nemcsak egészségügyi, hanem jelentős költségvetési terhet is jelent az állam számára, ahogy a lakossági fogyasztók is magasabb számlákra számíthatnak, ha folyamatosan megy a klíma. A legfontosabb többletköltségek a következők:
- egészségügy: nő a mentőszolgálatok riasztásainak száma, a sürgősségi osztályok és kórházak terhelése, több a hőség okozta rosszullét, kiszáradás, hőguta, valamint a szív- és érrendszeri, illetve légzőszervi betegek ellátása. A kórházak hűtése és energiafelhasználása is emelkedik.
- polgári védelem és katasztrófavédelem: több erőforrást igényelnek az erdő- és bozóttüzek oltása, a vízszállítás, a lakosság védelme és a rendkívüli készültség fenntartása.
- infrastruktúra: a nagy meleg károsíthatja az utakat (nyomvályúk, felpúposodó aszfalt), a vasúti síneket (hősín), valamint az elektromos hálózatot. Ezek javítása és a megelőző karbantartás pluszkiadást jelent.
- energia: a légkondicionálók miatt megugrik az áramfogyasztás, ami növeli az állami intézmények (kórházak, hivatalok) rezsiköltségeit.
- mezőgazdaság: az aszály miatt terméskiesés alakulhat ki, ami növelheti a kárenyhítési alapokból fizetett támogatásokat, valamint az öntözési beruházások és vízgazdálkodási intézkedések költségeit.
- munkavállalók: a kültéri munkák korlátozása és a hőség miatti betegszabadságok csökkentik a gazdasági teljesítményt, ami közvetve alacsonyabb adóbevételekhez vezethet.
- szociális intézkedések: hűtött közösségi terek megnyitása, ivóvízosztás, hajléktalan- és idősellátás megerősítése, lakossági tájékoztató kampányok.
- turizmus és környezet: egyes térségekben visszaeshet a turizmus, miközben nőnek a természetvédelmi és helyreállítási kiadások, különösen erdőtüzek után.
A gazdasági hatás sokszor meghaladja a közvetlen állami kiadásokat. Az elmúlt évek európai hőhullámairól készült elemzések szerint
a termelékenység csökkenése, a mezőgazdasági veszteségek és az infrastruktúra károsodása együttesen milliárd eurós nagyságrendű terhet jelenthet egy-egy súlyos nyár során,
miközben a közvetlen költségvetési kiadások – egészségügy, katasztrófavédelem, közművek és kárenyhítés – szintén jelentősen megemelkednek.
