Ez már egyértelmű figyelmeztetés: Amerika és Kína konfliktusa Tajvan nukleáris eszkalációjához vezethet

Egy Tajvan körüli amerikai–kínai konfliktus már nemcsak regionális háborús kockázatot jelentene, hanem akár nukleáris eszkalációhoz is vezethet – erre figyelmeztetett a világ egyik legismertebb védelmi kutatóintézete, a londoni Nemzetközi Stratégiai Tanulmányok Intézete (IISS). A szervezet szerint a világ egy új nukleáris fegyverkezési verseny küszöbén áll, amelynek központja egyre inkább az ázsiai–csendes-óceáni térség lesz.

A hét végén kezdődik Szingapúrban az ázsiai térség legfontosabb biztonságpolitikai fóruma, a Shangri-La-párbeszéd, ahol várhatóan Tajvan, az iráni konfliktus és az amerikai biztonsági garanciák jövője is kiemelt téma lesz. A háttérben pedig egyre erősebb a bizonytalanság azzal kapcsolatban, hogy Washington meddig és milyen formában lenne hajlandó katonailag megvédeni Tajvant egy kínai támadás esetén – írja a Reuters.

Az IISS elemzése szerint egy esetleges tajvani konfliktusban az Egyesült Államok és Kína nem korlátozott hadműveleteket hajtana végre, hanem egyszerre több katonai területen indítana nagyszabású támadásokat. 

A kutatóintézet szerint jelenleg gyakorlatilag nincsenek olyan világos vészkorlátok vagy kommunikációs mechanizmusok Washington és Peking között, amelyek egy ilyen konfliktus során megakadályozhatnák a kontrollálatlan eszkalációt. Ez különösen veszélyes egy olyan helyzetben, ahol a katonai és nukleáris rendszerek részben összekapcsolódnak.

Kína magas fordulatszámon fejleszti a nukleáris arzenált

A feszültséget tovább növeli, hogy Kína az elmúlt években látványosan felgyorsította nukleáris arzenáljának fejlesztését. Az amerikai védelmi minisztérium becslése szerint Peking 2030-ra már ezer nukleáris robbanófejjel rendelkezhet. Ez továbbra is elmarad az orosz és amerikai készletektől – Oroszországnak nagyjából 4400, az Egyesült Államoknak körülbelül 3700 aktív robbanófeje lehet –, de Kína jelenleg a világ leggyorsabban növekvő nukleáris hatalma.

Az elemzők szerint 

vagy az egykori szovjet rendszerek voltak. A hidegháború idején Washington és Moszkva évtizedeken át tárgyalt fegyverzetkorlátozásról és válságkezelési mechanizmusokról, míg az Egyesült Államok és Kína között ma még ennek a kultúrája sem alakult ki igazán.

A tajvani helyzet azután vált ismét különösen érzékennyé, hogy Donald Trump amerikai elnök ebben a hónapban Pekingben találkozott Hszi Csin-ping kínai elnökkel. Tajvanon több politikai és katonai szereplő attól tart, hogy Washington hosszabb távon bizonytalanabbá válhat a sziget védelmével kapcsolatban, miközben Kína egyre agresszívebben növeli katonai jelenlétét Tajvan körül.

Peking hivatalosan továbbra is azt állítja, hogy a békés újraegyesítést támogatja, de soha nem mondott le az erő alkalmazásának lehetőségéről. Tajvan viszont elutasítja a kínai szuverenitási igényeket, és saját demokratikus rendszerének megőrzését tekinti elsődlegesnek.

Feszült volt a párbeszéd Trump és Hszi között

A májusi pekingi Trump–Hszi-csúcstalálkozó egyik legérzékenyebb témája is Tajvan és az amerikai fegyverszállítások ügye volt, ami komoly aggodalmat váltott ki Washington ázsiai szövetségeseiben. A találkozó előtt több amerikai szakértő attól tartott, hogy Donald Trump akár engedményeket is tehet Pekingnek a Tajvannak szánt, több tízmilliárd dolláros fegyvercsomagok ügyében, cserébe a kereskedelmi és geopolitikai kapcsolatok stabilizálásáért. 

Kína közben azt próbálta elérni, hogy az Egyesült Államok mérsékelje katonai támogatását Tajvan felé, miközben Washington hivatalosan továbbra is fenntartotta a sziget védelmének támogatását. A háttérben azonban már akkor is egyre többen attól tartottak, hogy a Tajvani-szoros körüli katonai és politikai feszültség könnyen olyan szintre emelkedhet, amelyből egy amerikai–kínai konfliktus is kialakulhat.