Meghűlt a vér egy egész térségben attól, amiről Trump tárgyalni készül az oroszlán barlangjában
Donald Trump amerikai elnök arról tájékoztatott, hogy amikor a napokban találkozik Hszi Csinping kínai elnökkel, a beszédtémák között terítékre kerül az amerikai fegyverek szállítása Ázsiába. Az amerikai elnök ezzel egy megtöri azt a több évtizedes hagyományt, hogy Washington nem egyeztet Pekinggel a Tajvannak szánt amerikai fegyverexportokról. Ezt több amerikai szövetséges aggodalommal fogadta.
Tajvan biztonsága és a csendes-óceáni térség helyzete is téma lehet a két világnagyhatalom tárgyalásán
Ez nemcsak vétójogot adna Kínának a Tajvan számára kritikus biztonsági segítségnyújtás felett, hanem azt is sugallná, hogy megfelelő árért bármely partner sorsa eladó lehet
– mondta a Financial Timesnak Mira Rapp-Hooper, aki a Biden-kormányzat idején a Nemzetbiztonsági Tanács kelet-ázsiai ügyekért felelős vezető igazgatója volt.
A képlethez fontos összetevő, hogy öt hónappal ezelőtt az amerikai kormányzat rekordméretű, 11,1 milliárd dolláros fegyvercsomagot jelentett be Tajvan számára, továbbá egy újabb, legalább 14 milliárd dollár értékű csomagról is szó van.
A kínai rezsim azt akarja elérni, hogy az Egyesült Államok változtassa meg deklarált politikáját, miszerint kiáll Tajvan függetlensége mellett. Ami még fontos, hogy a Tajvani-szoros status quójával kapcsolatosan Amerika azt vallja, hogy nem támogatja annak egyoldalú megváltoztatását. A térség amerikai szövetségesei attól tartanak, hogy ez utóbbiban változtathat Trump. Ha ez megtörténik, akkor megnyílhat az út Kína előtt, hogy a fennhatósága alá vonja a szoros egészét, ami a világkereskedelem egyik kritikus pontja.
Marco Rubio külügyminiszter a múlt héten azt mondta, hogy az amerikai politika nem változott. Ennyi azonban nem nyugtatta meg teljesen sem a republikánusok, sem a demokraták egy részét, főképp, hogy Pete Hegseth védelmi miniszter nem nyugtatta meg az ázsiai szövetségeseket, arról, hogy a biztonságuk tuti, hogy nem fogja tárgyalás alapját képezni.
Trump engedményeket tehet Kínának és visszafoghatja a fegyvereladásait Tajvan részére
Több, az ügyet ismerő személy azt mondta az üzleti lapnak, hogy jobban aggódnak amiatt, hogy Trump engedményeket tehet a fegyvereladások ügyében. Hszi valószínűleg arra fogja kérni Trumpot, hogy késleltesse vagy faragja le a következő csomagot” – mondta Patricia Kim, a Brookings Institution Kína-szakértője.
Trump kínai nyomásra februárban már késleltette a szenátus tájékoztatását a fegyverexport kapcsán.
„Hszi azt mondhatja Trumpnak, hogy egy újabb rekordméretű fegyvereladási csomag vörös vonal Kína számára, és nem segítené a vezetői szintű kapcsolatokat” – mondta az egyik szakértő.
Csao Minghao, a sanghaji Fudan Egyetem Nemzetközi Tanulmányok Intézetének professzora szerint az amerikai fél továbbra is erősíteni fogja katonai kapcsolatait Tajvannal, és a kínai hadsereg továbbra is a legrosszabb forgatókönyvre készül.
Talán egy jó dolgot láthatnánk: valamiféle kölcsönös önmérsékletet, amelyben az Egyesült Államok csökkenti a Tajvannak szánt fegyvereladásokat, cserébe Kína kevesebb katonai tevékenységet folytat a szoroson át.
A kérdés mindenesetre rányomhatja a bélyegét a kétnapos csúcstalálkozóra, amelyen Iránról, kereskedelemről és beruházásokról is tárgyalnak.
A Trump-Hszi csúcstalálkozó témái
A csúcstalálkozó két megbeszélést, egy állami bankettet és a Mennyek templomának megtekintését foglalja majd magában. Trump várhatóan arra fogja presszionálni Hszit, hogy ne nyújtson Iránnak további támogatást.
Valószínűleg szó esik majd egy kereskedelmi tanácsról is, amely a nem érzékeny szektorok kereskedelmét kezelné. Az Egyesült Államok abban bízik, hogy Kína megállapodásokat ír alá Boeing repülőgépek és szójabab vásárlásáról.
Egy amerikai tisztviselő vasárnap azt mondta, nem világos, hogy a felek meghosszabbítják-e az októberben megkötött kereskedelmi háborús fegyverszünetet.
Trumpot több mint egy tucat amerikai vezérigazgató kíséri el, köztük Tim Cook, az Apple vezetője, Elon Musk, a Tesla vezére, valamint Kelly Ortberg, a Boeing vezetője. Jensen Huang, az Nvidia vezetője Alaszkában csatlakozott az úthoz, ahol Trump Air Force One repülőgépe kedden megállt Peking felé tartva.
Trump a közösségimédia-oldalán arról írt, hogy a legfontosabb témája az lesz, hogy szeretné elérni a kínai elnöknél, hogy nyissa meg az országát az amerikai vállalatok előtt.
Még soha nem tett ilyet, de most az oroszlán barlangjába utazik Trump: itt nem az amerikai elnök irányít majd – „Az egész világ abban reménykedik, hogy jól sül el!"
Mint ahogy lapunk is megírta, a Reuters amerikai tisztviselőktől származó információi szerint a két fél várhatóan megállapodik olyan fórumok létrehozásáról, amelyek elősegítik a kölcsönös kereskedelmet és befektetéseket, míg Kína bejelenti
- Boeing repülőgépek,
- amerikai mezőgazdasági termékek
- és energiahordozók
beszerzését.
A találkozón hivatalosan is bejelenthetik a kereskedelmi tanács és a befektetési tanács létrehozásának tervét, de ezeknek a mechanizmusoknak a megvalósításához további munkára lehet szükség.
A két ország megvitatja a kereskedelmi háborúban kötött fegyverszünet meghosszabbítását is, bár az egyelőre nem világos, hogy ez a héten megtörténhet-e. „Még nem jár le, és biztos vagyok benne, hogy megfelelő időben bejelentjük a meghosszabbítását” – fogalmazott.
Elemzők egy része úgy gondolja, hogy ezúttal Hszi várja erősebb helyzetben a csúcstalálkozót. A Council on Foreign Relations amerikai agytröszt elemzése szerint a kritikus fontosságú ásványkincsek terén kialakított dominancia magabiztossá teszi a kínai elnököt, aki a stabilitás és a folytonosság üzenetét akarja megtestesíteni.
Hszi célja nem a konfrontáció, mert a számára az a legfontosabb, hogy megvalósítsa belföldi prioritásait, elsősorban a félvezetőipari önellátás felgyorsítását és Kína további elszigetelését a nyugati technológiai függőségtől.
A kínai gazdaság gyengélkedése a The Wall Street Journal (WSJ) elemzése szerint arra ösztönzi Hszit, hogy együttműködjön Trumppal. Abban bízhat, hogy megbékíti az amerikai elnököt, ha megígéri neki, hogy több szóját és repülőgépet vásárol – hasonló ígéreteket azonban már korábban is tett, ám az amerikai gazdák sosem szerezték vissza elveszített kínai piaci részesedésüket.
