Ezt nem gondoltuk: pár nap és közelebb lesz az EU-hoz Ukrajna, mint valaha – most mindenki Magyar Péteréket figyeli
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságUkrajna és Moldova uniós csatlakozási folyamatának következő lépése a vártnál valamivel korábban is megtörténhet: uniós és nemzeti diplomaták a The Kyiv Independentnek megerősítették, hogy mindenki június 15-ét célozza meg az úgynevezett hat „bővítési klaszter” közül az első megnyitásának napjaként.

Ukrajna és Moldova uniós kérelme párhuzamosan halad, a további formális előrelépést azonban Magyarország már egy éve blokkolja. Hazánk 11 követelést támasztott, amelyek az Ukrajna nyugati részén élő magyar kisebbség jogainak bővítésére vonatkoznak.
Két uniós tagállam diplomatái szerint a cél a kormányközi konferencia megszervezése június 15-én, az uniós külügyminiszterek luxembourgi találkozójának margóján. Hivatalosan ezen a konferencián történik meg a bővítési klaszterek megnyitása.
Ha ez a törekvés nem jár sikerrel, a konferenciát június 16-án is megtarthatják, szintén Luxembourgban, az európai miniszterek találkozójához kapcsolódva.
Korábban arról érkeztek a hírek, hogy ez a következő lépés várhatóan június 16. és 18. között történhet meg.
Az uniós intézmények két forrása megerősítette, hogy június 15. lehet a döntő nap, de megjegyezték: hivatalosan még nem rögzítettek időpontot.
Az ukrán és a magyar kormány között egyelőre nem jelentettek be megállapodást a kisebbségi jogok ügyében, amelyről Magyar Péter miniszterelnök azt mondta, hogy rendezni kell ahhoz, hogy Magyarország visszavonja kifogását.
A két ország között zajlanak a technikai tárgyalások, a Szuszpilne ukrán közszolgálati média pedig arról számolt be, hogy Magyarország 11 követeléséből kilenc már teljesült.
Akár június 15-én, akár június 16-án nyitják meg a klasztereket, ez azt jelentené, hogy az EU teljesíti azt a célját, hogy Ciprus féléves uniós tanácsi elnökségének végéig megtegye ezt a lépést, és az uniós vezetőknek lenne mit ünnepelniük Volodimir Zelenszkij elnökkel a június 18-i csúcstalálkozójukon.
Egyenesen megmondták az ukránok: Magyar Péter elhozza az áttörést az uniós csatlakozásban
Felpörög Ukrajnának az Európai Unióhoz való közeledési folyamata. Azzal, hogy Magyar Péter és a Tisza Párt nyerte az áprilisi országgyűlési választást, Magyarország nem hátráltatja tovább az ukránok csatlakozását – erről írt a Politico nyomán lapunk.
Az uniós országok egy rövid távú kedvezménycsomagot készítenek elő Ukrajna számára, hogy közelítsék az országot a közösséghez, miután a tagállamok elutasították a teljes jogú tagság felgyorsítására vonatkozó terveket.
A körvonalazódó ajánlat nagyobb piaci hozzáférést, valamint mélyebb részvételt tartalmazna az uniós programokban és intézményekben – mondta négy, a tárgyalásokat ismerő diplomata a brüsszeli lapnak.
„Ukrajna prioritása továbbra is a teljes jogú EU-tagság. De emellett korai, kézzelfogható lépéseket is várunk, amelyek már most életbe léptetik az integrációt” – mondta Ukrajna uniós nagykövete, Vszjevolod Csencov.
Magyar Péter azt szeretné, ha Ukrajna több jogot biztosítana a kárpátaljai magyar kisebbségnek, mielőtt Magyarország támogatná Kijev hivatalos EU-csatlakozási tárgyalásainak megindítását.
A magyar miniszterelnök követelései nagyrészt egybevágnak azzal a tizenegy pontos listával, amelyet Orbán Viktor leköszönő miniszterelnök terjesztett elő 2024-ben. A kérések elsősorban a kárpátaljai magyarok anyanyelvi oktatáshoz való jogát és kulturális jogait érintik.
Mint ismert, az Orbán-kormány mindvégig következetesen ragaszkodott ahhoz, hogy Ukrajna visszaadja a magyar kisebbségének mindazokat a jogait, amelyek 2015 előtt megvoltak: a magyar nyelv szabad használatát az oktatásban, a kultúrában és a közéletben, valamint a politikai képviseletet régiós és országos szinten.
Ukrajna rákapcsolt: 2028-ra belépne az unióba, a lakosságfogyást pedig migrációval fékezné
Az Európai Bizottság azon dolgozik, hogy még az év vége előtt megnyissa az Ukrajna uniós csatlakozásáról szóló tárgyalási fejezeteket, amit eddig csupán Magyarország álláspontja gátolt − nyilatkozta Marta Kos, az Európai Unió bővítésért felelős biztosa áprilisban, aki a magyar választásokat követően arról is beszélt, hogy a hazánkban lejátszódó politikai fordulat új lendületet adhat Ukrajna ügyének.
Ukrajna ellenzi az Európai Unióhoz való fokozatos csatlakozást, és gyors ütemben halad az összes szükséges jogalkotási és szabályozási kritérium teljesítése felé − közölte Andrij Szibiha külügyminiszter, majd így folytatta: „Az elnök álláspontja egyértelműen az, hogy nem fogadunk el semmilyen részleges tagságot. Ez teljesen világos. Több munkacsoport dolgozik párhuzamosan azon, hogy feltérképezzük a lehetőségeinket.”
A miniszter arról is beszélt, hogy az Európai Unió Tanácsának ülésén elismerték Ukrajna teljesítményét és előrehaladását. Az uniós politikusok azt is hangsúlyozták a találkozón, hogy egyértelmű kritériumok és mérföldkövek szabályozzák a csatlakozást, amit Szibiha szerint országa nagyon gyorsan teljesít majd.
Az EU-csatlakozási tárgyalások hat klaszterre oszlanak, összesen 35 fejezettel:
- Alapok: igazságszolgáltatás, alapvető jogok, biztonság, pénzügyi ellenőrzés, közbeszerzés.
- Belső piac: áruk és szolgáltatások kereskedelme, tőkemozgások, társasági jog, verseny, pénzügyi szolgáltatások, fogyasztóvédelem és egészségvédelem.
- Versenyképesség és növekedés: média, adózás, gazdaság- és monetáris politika, szociálpolitika, ipar, kutatás.
- Zöldmenetrend és összekapcsoltság: közlekedés, energia, európai hálózatok, környezetvédelem, éghajlatváltozás.
- Mezőgazdaság és kohézió: mezőgazdaság, élelmiszer-biztonság, halászat, regionális politika, költségvetés.
- Külkapcsolatok: külpolitika, biztonság- és védelempolitika.
Egy klaszter megnyitása láthatóan előmozdítaná a csatlakozási folyamatot.


