Egyenesen megmondták az ukránok: Magyar Péter elhozza az áttörést az uniós csatlakozásban, itt van Brüsszel új terve – „Orbán volt az akadály”
Felpörög Ukrajnának az Európai Unióhoz való közeledési folyamata. Azzal, hogy Magyar Péter és a Tisza Párt nyerte az áprilisi országgyűlési választást, Magyarország nem hátráltatja tovább az ukránok csatlakozását – erről írt a Politico pénteken.
Ukrajna különleges bánásmódot kaphat az EU-tól
Az uniós országok egy rövid távú kedvezménycsomag készítenek elő Ukrajna számára, hogy közelítsék az országot a közösséghez, miután a tagállamok elutasították a teljes jogú tagság felgyorsítására vonatkozó terveket.
A körvonalazódó ajánlat nagyobb piaci hozzáférést, valamint mélyebb részvételt tartalmazna az uniós programokban és intézményekben
– mondta négy, a tárgyalásokat ismerő diplomata a brüsszeli lapnak.
„Ukrajna prioritása továbbra is a teljes jogú EU-tagság. De emellett korai, kézzelfogható lépéseket is várunk, amelyek már most életbe léptetik az integrációt” – mondta Ukrajna uniós nagykövete, Vszjevolod Csencov.
Tarasz Kacska ukrán miniszterelnök-helyettes a múlt héten azt nyilatkozta a lapnak, hogy a hivatalos tárgyalási fejezetcsoportok, azaz a klaszterek megnyitása a következő hetekben várható.
Az Európai Bizottság korábbi javaslata az volt, hogy Ukrajna a nagy reformok befejezése előtt csatlakozhasson az unióhoz. Az uniós tagállamok azonban ezt nem fogadták el, arról döntöttek, hogy inkább egy olyan kézzelfogható ajánlatot adnak Kijevnek, amelyet otthon fel tud mutatni, és tovább dolgozik a teljes tagsághoz szükséges reformokon.
Ukrajna felgyorsított fokozatos integrációja
Uniós oldalon a tisztviselők azt vizsgálják, hogyan lehetne Ukrajnát a csatlakozás előtt az EU piacainak, finanszírozási programjainak és politikai intézményeinek egyes részeihez kapcsolni. Ezt a modellt az egyik diplomata felgyorsított fokozatos integrációnak nevezte.
Németország és Franciaország, amelyek erős támogatói Ukrajnának, de óvakodnak a túl gyors csatlakozási folyamattól, azok közé az országok közé tartoznak, amelyek formálják az ajánlatot. Friedrich Merz német kancellár a múlt héten úgy fogalmazott, hogy Ukrajna azonnali EU-tagsága nem lehetséges, ugyanakkor azt javasolta, hogy Kijev szavazati jog nélküli részvételt kaphatna az Európai Tanács ülésein, valamint bizonyos formátumokban részt vehetne más intézmények, például az Európai Parlament munkájában is. (Az Európai Tanács az unió stratégiai döntéshozó szerve, amelyen a tagállamok kormányainak vezetői ülnek.)
A csatlakozási folyamatban kivételt tennének Ukrajnával, de Kijevnek ennyi nem elég
Ukrajna szövetségesei egyfajta „csatlakozó állam” státuszt adnának Kijevnek annak jelzésére, hogy az ország halad az EU-tagság felé – tudta meg a lap egy litván javaslatból.
Ez a megjelölés hagyományosan azokra az országokra vonatkozott, amelyek már aláírták a csatlakozási szerződést, és annak ratifikálására várnak. A dokumentum azonban azzal érvel, hogy Ukrajna esete azt mutatja, hogy európai útja olyan stabilitási és irányítottsági szintet ért el, amely hasonló elismerést indokol.
Kijev eközben konkrétabb gazdasági segítséget sürget. Csencov szerint
Ukrajna fokozatos hozzáférést akar az EU egységes piacához, a reformok előrehaladásához kötve, mélyebb részvételt az uniós programokban és intézményekben, valamint gyors előrelépést az olyan megállapodások ügyében, mint a megfelelőségértékelésről és az ipari termékek elfogadásáról szóló megállapodás (ACAA).
Az ACAA lehetővé tenné, hogy az EU és Ukrajna kölcsönösen elismerje egymás gyártási szabványait, így az ipari termékek további ellenőrzések nélkül könnyebben mozoghatnának a határon.
Ukrajna azt is kéri, hogy vállalatai bekerülhessenek az Európai Bizottság stratégiai ipari párbeszédeibe olyan ágazatokban, mint a járműgyártás, az acélipar és a vegyipar, hogy iparágaikat jobban hozzá tudják igazítani az uniós értékláncokhoz.
Csencov szerint az ilyen lépések azonnali gazdasági előnyöket hoznának, és erősítenék a befektetői bizalmat.
Az Európai Unió normál csatlakozási folyamatban venné fel tagjai közé Ukrajnát
Az EU-tagsághoz vezető út hosszú, általában legalább egy évtizedet vett eddig igénybe. Brüsszel – Marta Kos bővítési biztossal az élen – igyekszik felgyorsítani ezt a folyamatot. Azonban a biztos is úgy látja, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök 2027-es csatlakozási szándéka kivitelezhetetlen.
Egy magas rangú európai tanácsi tisztviselő szerint Ukrajna csak akkor zárhatja le a tárgyalási fejezeteket 2027 végéig, ha megtartja jelenlegi reformtempóját. Ezt követően bármilyen csatlakozási szerződéshez mind a 27 uniós ország egyöntetű politikai támogatására lenne szükség.
A rövid távú kedvezményekre irányuló törekvés ellenére mindhárom diplomata hangsúlyozta, hogy ez a csomag nem válhat a formális csatlakozási folyamat helyettesítőjévé. „A legfőbb prioritásunk az, hogy visszatérjünk a normál csatlakozási folyamathoz, beleértve valamennyi tárgyalási klaszter haladéktalan megnyitását Ukrajna és Moldova számára egyaránt.”
A Politico értesülése azonban részben szembe megy azzal, amiről lapunk korábban beszámolt. Magyar Péter ugyanis nem feltétlenül várja tárt karokkal Ukrajna uniós csatlakozását.
Máris itt az első törés Magyar Péter és az EU között: Orbán Viktor Ukrajna-tervét vitte magával Brüsszelbe – azonnal megfagyott a levegő
Magyar Péter azt szeretné, ha Ukrajna több jogot biztosítana a kárpátaljai magyar kisebbségnek, mielőtt Magyarország támogatná Kijev hivatalos EU-csatlakozási tárgyalásainak megindítását. Az ügy szerdán került szóba Brüsszelben, amikor a leendő kormányfő megbeszélést folytatott António Costával, az Európai Tanács elnökével – írta a Bloomberg csütörtökön.
A leendő magyar miniszterelnök követelései nagyrészt egybevágnak azzal a tizenegy pontos listával, amelyet Orbán Viktor leköszönő miniszterelnök terjesztett elő 2024-ben. A kérések elsősorban a kárpátaljai magyarok anyanyelvi oktatáshoz való jogát és kulturális jogait érintik.
A Tisza Párt elnöke tehát a Magyarország által a nemzeti kisebbségekkel kapcsolatban még 2024-ben megfogalmazott kérésekkel házal Brüsszelben.
Mint ismert, az Orbán-kormány mindvégig következetesen ragaszkodott ahhoz, hogy Ukrajna visszaadja a magyar kisebbségének mindazokat a jogait, amelyek 2015 előtt megvoltak: a magyar nyelv szabad használatát az oktatásban, a kultúrában és közéletben, valamint a politikai képviseletet régiós és országos szinten.
Magyar Péter álláspontja várhatóan csalódást kelt majd Kijevben és Brüsszelben, ahol abban bíztak, hogy Orbán Viktor távozása lendületet ad az ukrán uniós csatlakozási törekvéseknek a Bloomberg szerint.
Magyar Péter ígéretet tett arra, hogy javítja Magyarország és az Európai Unió viszonyát, ugyanakkor fenntartja az Orbán-kormány álláspontját, miszerint Budapest felelősséggel tartozik a szomszédos országokban élő magyar közösségekért.
