Vitézy Dávid: minden magyar érezni fogja az uniós források hatását – itt a friss bejelentés
A beruházási és közlekedési miniszter pénteki sajtótájékoztatóján elmondta, hogy rekordgyorsasággal jött létre az a politikai megállapodás, amely lehetővé tette az uniós források hazahozatalát.
Összesen 16,4 milliárd euró, átszámítva közel 6 ezer milliárd forintnyi uniós forrás érkezik Magyarországra
„Ez olyan fejlesztési célokat fog támogatni, amelyek minden magyar ember számára kézzelfoghatóak és láthatóak lesznek” – mondta Vitézy Dávid.
Hozzátette, hogy a hazánknak járó uniós források közül a legnagyobb tételt a Helyreállítási Alap jelenti, amelyet az Európai Unió a koronavírus-járvány gazdasági hatásainak enyhítésére és a tagállamok megerősítésére hozott létre. Az alap forrásait legkésőbb augusztus 31-ig lehet felhasználni, Magyarország azonban nem jutott hozzá a számára rendelkezésre álló, mintegy 10 milliárd eurós kerethez.
„A forrás felhasználására vonatkozó tervet még az Orbán-kormány dolgozta ki, és azt az Európai Bizottság is jóváhagyta, a programok megvalósítása azonban végül nem történt meg” – mondta a miniszter.
Vitézy Dávid elmondta, hogy a források felhasználásának céljait újra kellett tervezni, emellett a kormánynak végig kellett tárgyalnia az Európai Bizottság által előírt úgynevezett szupermérföldköveket is. Ezeket a feltételeket a bizottság az uniós források folyósításának előfeltételeként szabta meg.
A politikus hangsúlyozta, hogy
az uniós források hazahozatalának nem volt feltétele sem Ukrajna európai uniós csatlakozásának támogatása, sem pedig a migrációs politika kérdése.
Hozzátette, hogy ezek a feltételek 2022 óta nyilvánosak, az Európai Bizottság már akkor közzétette az úgynevezett szupermérföldköveket.
Elmondta, hogy a kormány döntése nyomán
az igazságügyi miniszter jövő héten a parlament elé terjeszti a korrupcióellenes és átláthatósági törvénycsomagot, amely az uniós források lehívásának feltétele.
A miniszter azt is elmondta, hogy a Helyreállítási Alapból mintegy 10 milliárd euró felhasználásához véglegesíteni kell a kormány által benyújtott tervet, amelyet az Európai Bizottság ellenőriz, ezt követően pedig a pénzügyminiszterek tanácsa hagyhatja jóvá a források kifizetését.
Kiemelte, hogy az alap forrásaiból 2,6 milliárd eurót már el tud számolni Magyarország korábban megvalósított beruházásokra. Ezek közé tartozik például a Békéscsaba és Lőkösháza közötti vasútvonal korszerűsítése is.
Vitézy Dávid arról is beszélt, hogy a kormány rendeletmódosítást készít elő a kastélyok és vadászkastélyok felújításával kapcsolatos adatok nyilvánosságának helyreállítására. A tervek szerint ismét hozzáférhetővé válnának azok a dokumentumok, amelyekbe a korábbi szabályozás módosítása óta nem lehetett betekinteni.
A miniszter szerint a cél az átláthatóság erősítése, miközben a személyes adatok védelme továbbra is biztosított marad.
Azt is közölte, hogy
kormánydöntés született a Budapest–Belgrád vasútvonal beruházásának átvilágításáról. A vizsgálat kiterjed a közbeszerzési eljárásokra és a finanszírozási konstrukciókra is.
A Tisza-kormány kezdeményezi a projekt valamennyi dokumentumának nyilvánosságra hozatalát is. Mivel a beruházás kínai részvétellel valósul meg, ehhez a kínai fél hozzájárulására is szükség lesz.
A kormány visszaállítaná a korábban szűkített ügyféljogokat az építési eljárásokban. Vitézy szerint a jövőben ismét nagyobb lehetősége lesz az érintett lakosoknak arra, hogy fellépjenek az őket érintő beruházásokkal kapcsolatban.
Emellett az önkormányzatok is több jogosítványt kapnának a településkép alakításában.
A tervek szerint ismét helyben dönthetnének arról, milyen reklámfelületek és plakátok helyezhetők ki az adott településen.
A szabályszegésekért kiszabott bírságok pedig a jövőben nem a központi költségvetésbe, hanem az önkormányzatok kasszájába folynának be.
Megszűnik az a szabályozás is, amely lehetővé tette, hogy egy miniszter saját hatáskörben jelölje ki az akkufeldolgozó üzemek helyszíneit. Június végéig minisztériumközi munkacsoport alakul, amely új szabályozási kereteket dolgoz ki annak érdekében, hogy a jövőben szakmai és jogszabályi alapon szülessenek ilyen határozatok.
A politikus emlékeztetett arra, hogy a hulladékgazdálkodási koncessziót egy 35 évre szóló szerződés szabályozza, amely a MOHU hatáskörébe utalta a rendszer működtetését. A kabinet szerint ugyanakkor több kérdés is felmerült azzal kapcsolatban, hogy a jelenlegi konstrukció megfelelően szolgálja-e a lakosság érdekeit, ezért részletes jelentést kértek a rendszer működéséről. A vizsgálat határideje szeptember 1.
Szondi Vanda kormányszóvivő bejelentette, hogy
a kormány szigorítani kívánja a vendégmunkások magyarországi foglalkoztatásának szabályait.
A szóvivő szerint az előző kabinet olyan rendszert hagyott hátra, amelynek átláthatósága jelenleg is komoly kihívást jelent, ezért folyamatban van a teljes szabályozás felülvizsgálata.
Hozzátette: a kormány álláspontja szerint a külföldi munkaerő bizonyos esetekben lefelé nyomhatja a hazai béreket, ezért hosszabb távon olyan megoldást kívánnak kidolgozni, amely jobban védi a magyar munkavállalók érdekeit.
A felülvizsgálat részeként módosítják a vonatkozó rendeletet is. Ennek értelmében a munkaerő-kölcsönző cégek a jövőben már nem alkalmazhatják azt a gyorsított eljárást, amely lehetővé tette munkavállalók toborzását
- a Fülöp-szigetekről,
- Örményországból
- és Grúziából.
A már benyújtott kérelmeket ugyanakkor még a korábbi szabályok szerint bírálják el.
Cikkünk frissül.
Vitézy Dávid: minden magyar érezni fogja az uniós források hatását – itt a friss bejelentés
