A hírös animáció

Harminc esztendővel ezelőtt indult útjára hazánk egyik legjelentősebb filmes műhelye, a kecskeméti rajzfilmstúdió. A Pannónia budapesti "főhadiszállása" mellett két kitűnő stúdió működött: a kecskeméti és a pécsi, az előbbiben olyan sorozatok készültek, mint például a Magyar népmesék (eleinte Jankovics Marcell, majd Horváth Mária rendezésében), a Vízipók, csodapók, a Mesék Mátyás királyról, a Mondák a magyar történelemből, valamint a finom humorú, filozofikus miniatűrökből álló Leo és Fred, amely eleinte Tóth Pál, majd Weisz Béla munkája volt. A sorozatok mellett négy egész estés rajzfilm és számos egyedi film született Kecskeméten, a stúdió hangulatos házában. Az itt készült alkotások évente 15-20 fesztiválra kapnak meghívást, produkcióik az indulás óta eltelt 30 év alatt már körülbelül 50 rangos díjat nyertek.
Az igazi szellemi műhelyként létező kecskeméti stúdió az 1971 óta eltelt három évtized alatt több mint 250 filmet készített önálló alkotásként vagy híres európai animációs filmgyártókkal együtt. A kecskeméti produkciók jogait a világ közel 100 országában vásárolták meg, így több filmjüket szerte a világon nézik. A legnagyobb közönségsikert a Vízipók, csodapók három sorozata aratta, ezt a háromszor 13 perces szériát 45 országban vetítették. Ötször 13 részes már a Magyar népmesék sorozata, amely szintén rendkívül népszerű itthon és külföldön egyaránt. Olyannyira, hogy már folyamatban van a folytatás is.
A kecskeméti stúdió 1991-ben lett önálló állami vállalat, majd 1993-ban hozták létre a Kecskemétfilm Kft.-t. A cég döntő, 63 százaléknyi tulajdoni hányadát maguk a munkatársak birtokolják, a többi a városé és a megyéé. Mikulás Ferenc ügyvezető igazgató állítja: ez a tulajdonosi arány teszi lehetővé a függetlenséget s azt, hogy nem engednek a minőségből. A stúdió 50-60 főt foglalkoztat állandóan, az adott produkciókhoz pedig -- azok nagyságától függően -- 100-200 szellemi szabadfoglalkozású munkatársat szerződtet. A magánosítás óta is készülnek itt művészi rövidfilmek és igényes sorozatok, amelyekhez a pénzt Mikulás Ferenc (aki tavaly novemberig, négy éven át az ASIFA, a nemzetközi rajzfilmtársaság igazgatótanácsi tagja is volt) pályázatokból és saját bevételekből igyekszik előteremteni. Egyébként a régóta együtt dolgozó, összeforrott alkotógárda a teljes filmkészítői folyamatot képes maga elvégezni, hiszen az irodalmi forgatókönyvektől, a figura- és képtervezéstől az animáción és a kihúzás-kifestésen át az utómunkálatokig mindent el tudnak végezni a stúdióban. Mint Mikulás Ferenctől megtudtuk, a Kecskemétfilm Kft. 1998-ban 175 millió forintos árbevételt ért el, tavaly 226 milliót, s 1997-ben, 1998-ban és 1999-ben némi nyereséget is elkönyvelhetett. Az idei évre 250 milliós árbevételt és kis nyereséget terveznek.
Érdemes hozzáfűzni mindehhez: miközben az elismert magyar stúdió forgalma jórészt exportból, koprodukciós munkákból származik, a Kecskemétfilm Kft. rendkívül kevés állami támogatást kap. A Magyar Mozgókép Közalapítvány (MMK), a filmes állami támogatás szakmai pénzosztó szervezete a legutóbbi években minden esztendőben 40-50 milliót tudott a teljes magyar animációs filmkészítésre fordítani, s ebből a Kecskemétfilm Kft. 1999-ben mindössze 4 milliót, tavaly 6 milliót kapott. Pedig az animáció olcsó műfaj, hiszen egyetlen percnyi rajzfilmet már 1-2 millió forintból el lehet készíteni. Munka pedig akad bőven Kecskeméten, sorozatok és egyedi filmek egyaránt, sőt: francia megrendelésre egész estés rajzfilmbe is bedolgoztak. Általában elmondható: egyre inkább alkotó módon vesznek részt a produkciókban.