Telefonon nyilatkozott a televízió reggeli műsorában például egy madridi fiatalember, aki négy alkalommal szavazott vasárnap Barcelonában, mindannyiszor különböző szavazóhelyiségben. Mint mondta, a szavazást lebonyolító önkénteseknek fel sem tűnt, hogy mivel nem helyi lakos, nem szerepel a választói névjegyzékben, ezért nem is szavazhatna.
Barcelona, 2017. október 2.
Katalán nemzetiszínû zászlókat viselõ nõk Gironában, a katalán függetlenségrõl tervezett, és a spanyol kormány által betiltott népszavazás után egy nappal, 2017. október 2-án. Az elõzetes eredmények szerint a voksoló katalánok mintegy 90 százaléka szavazott a függetlenségre a spanyol kormány által illegálisnak mondott vasárnapi referendumon. (MTI/AP/Francisco Seco)
Minden egyes helyszínen fotót készített arról, ahogy épp bedobja voksát a szavazóurnába, azokat pedig közzétette az interneten. Többen is hasonlóan jártak el, a közösségi oldalakon számtalan hasonló fénykép kering.
A csatorna egyik riportere maga is tesztelte a rendszert. Filmen is megmutatta, hogy az első szavazóhelyiségben épp nem működött a mobiltelefonos applikáció, amellyel elméletileg a választói jogosultságát ellenőrizték volna, így az elmaradt, és ezért tudott két helyen is szavazni. A népszavazás szabályosságának felügyeletével megbízott, akadémikusokból álló, héttagú testület szerint újra ellenőrizni kell a szavazatokat.
A jogtudósok az általuk észlelt hiányosságok között említették a választójog ellenőrzésére szolgáló telematikai összeköttetést meggátoló eszközök használatát, illetve azt, hogy a rendőrök szavazatokkal teli urnákat is begyűjtöttek és elvittek a szavazóhelyiségekből.
A csoport tagjainak megbízását egyébként csak vasárnap reggel jelentette be a katalán kormányszóvivő, miután a feladatra eredetileg kinevezett, úgynevezett választási szindikátust feloszlatták, ugyanis a spanyol alkotmánybíróság napi 12 ezer eurós büntetést szabott ki rájuk arra az esetre, ha folytatják az illegális népszavazás előkészítését. A La Vanguardia című napilap beszámolt a külföldi politikai megfigyelők észrevételeiről is, akik a katalán kormány felkérésére érkeztek 17 országból, összesen 33-an.
Szóvivőjük, Dimitrij Rupel volt szlovén külügyminiszter szerint a rendőrség fellépése „brutális” volt, és „megsértette az emberi jogokat”. A szóvivő sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy Európa nem lépett az ügyben. A népszavazást Rupel általánosságban sikeresnek értékelte.
