Az EU-ban is hajlanak a Brexit halasztására

Angela Merkel német kancellár a brüsszeli találkozóra érkezve fontosnak nevezte, hogy a szigetország felkészüljön arra, hogy a kilépési határidő meghosszabbítása esetén részt kell vennie a május végi európai parlamenti választásokon. Mint mondta, erre az uniós intézmények működőképességének biztosítása érdekében van szükség.

Kiemelte, a bennmaradó tagállamoknak „történelmi felelősségük”, hogy helyes döntést hozzanak, ezért „nyílt és konstruktív” vitát kell folytatni.

„Fel kell tenni magunknak a kérdést, hogy mi az érdekünk, ez pedig egy olyan rendezett brit távozás, amely lehetővé teszi a huszonhetek egységének megőrzését” – közölte.

Semmi sem biztos

Emmanuel Macron francia elnök ennél óvatosabban fogalmazott. „Még nem született döntés semmiről, különösképp nem egy hosszú kiterjesztésről. Jelen pillanatban szerintem semmit nem szabad biztosra venni” – mondta.

A hosszú halasztást sajtóhírek szerint leginkább ellenző Macron hangsúlyozta, Theresa May brit kormányfőnek mindenekelőtt világossá kell tennie, hogy mik a tervei. Aláhúzta: a legfontosabb az, hogy semmi ne sodorja veszélybe az európai projektet.

Eljött a döntések ideje

– hangoztatta.

Mark Rutte holland kormányfő arról számolt be, egyetért abban Macronnal, hogy fontos először meghallgatni May terveit, a halasztás végső határideje ugyanis számos kérdéstől is függ, erről vitát fognak folytatni.

Stefan Löfven svéd miniszterelnök kiemelte, a kiterjesztés önmagában még nem oldja meg a problémát, de több időt adna a briteknek, hogy megoldást találjanak, ezért „megér egy próbát”.

Hozzátette azonban,

meglehetősen frusztráló, hogy ennyi idő után sem sikerült rendezni az ügyet,

ráadásul minél hosszabb a kiterjesztés, annál nagyobb a kockázat is, hogy veszélybe kerül az uniós intézmények legitimitása és integritása, ezért szilárd biztosítékokra van szükség.

Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő kijelentette, a káosz elkerülése érdekében támogatná a határidő hosszú kitolását, és erről beszélt olasz kollégája, Giuseppe Conte is.

Sebastian Kurz osztrák kancellár elmondta, a maga részéről a rövid hosszabbítás pártján áll, ami lehetővé teheti a megállapodás nélküli, kemény Brexit elkerülését.

Charles Michel belga kormányfő azonban úgy vélekedett, nem biztos még a hosszabbítás, és az sem, hogy az pontosan milyen feltételekkel képzelhető el. Leszögezte mindazonáltal, egy esetleges kiterjesztés nem zavarhatja meg az EU működését vagy a választásokat.

Figyelmeztetett,

el kell kerülni, hogy a közösség a Brexit-folyamat túszává váljon,

s hozzáfűzte, nem létezik olyan, hogy egy ország csak félig tagja az EU-nak, hosszabbítás esetén a briteknek folytatniuk kell a jóhiszemű együttműködést.

Cseh kollégája, Andrej Babis reményét fejezte ki, hogy a szigetország a vártnál is több időt fog kapni, és kiemelte, ő arra számít, hogy jövő márciusig vagy az idei év végéig hosszabbítják a határidőt, rugalmas feltételek mellett.

Xavier Bettel luxemburgi miniszterelnök Samuel Beckett abszurd drámájára utalva úgy fogalmazott, hogy „még mindig Godot-ra vár”. Újságírói kérdésre válaszolva közölte, nem rövid vagy hosszú, hanem „hasznos és intelligens” hosszabbításban gondolkozik.

Hasonló véleményének adott hangot Michel Barnier, az EU Brexit-ügyi főtárgyalója is, mondván, a kiterjesztésnek valamilyen célt kell szolgálnia, hasznosnak kell lennie.

Szlovénia kormányfője, Marjan Sarec pedig egy öngyilkosságra készülő emberhez hasonlította az Egyesült Királyságot, akit megpróbálnak megmenteni, de ő ezt nem akarja, és végül mindenkit magával húz a mélybe.