Lejtőre került a nyelvtanulás

A múlt évben, no­vember végéig körülbelül 77 ezren nyelvvizsgáztak, ezzel szemben 2019 egészében 124 ezren

– derült ki az Oktatási Hivatal adataiból. Angolból az előző évi 94 ezer után 58 ezren, németből 21 ezer után 14 ezren futottak neki. „Körülbelül 40 százalékos a csökkenés – mondta a Világgazdaságnak Rozgonyi Zoltán, a Nyelvtudásért Egyesület elnöke –, mert kevesebben felvételiztek a felsőoktatásba, mivel nyelvvizsga nélkül is át lehetett venni a diplomát, de jelentkezett a koronavírus-járvány hatása is.

Tavaly mintegy 20 százalékkal kevesebben felvételiztek államilag ­finanszírozott helyekre, mint 2019-ben, és több mint százezer volt hallgató kapott diplomát a nyelvvizsga-mentesítés révén. Akik augusztus 31-ig sikeresen záróvizsgáztak, nyelvvizsga nélkül is megkaphatták az oklevelüket. Decemberben több mint 123 ezer egykori hallgató volt jogosult az oklevélre, amelyet több mint 114 ezren meg is kaptak – írja a Központi Statisztikai Hivatal.

A kiadott oklevelek mintegy felét hét intézményben osztották ki nyelvvizsga nélkül: a Debreceni Egyetemen 12 ezer, a Szent István Egyetemen, a Pécsi Tudományegyetemen és az Eötvös Loránd Tudományegyetemen 8-8 ezer, a Szegedi Tudományegyetemen 7 ezer, a Széchenyi István Egyetemen és a Nyíregyházi Egyetemen 6-6 ezer hallgatónak.

A nyelvvizsga alóli mentesítés a nyelvtanár szerint hangulatjavító intézkedés volt, hiszen szintén tavaly tavasszal tették lehetővé az online nyelvvizsgát, vagyis a diplomára várók nem voltak rászorulva e kötelezettség eltörlésére. Igaz, kellett valamit már kezdeni a bennragadt diplomákkal is.

A digitális átállás megviselte a nyelviskolák egy részét, főleg a kisebbeket.

Voltak, amelyek bezártak, megszűntek, mások szüneteltették működésüket – mondta Rozgonyi Zoltán. A nagyobbak hatalmas erőfeszítések árán átálltak az online oktatásra, de ezt a nyelvtanulóknak csak a fele-harmada vette igénybe. Amikor az ősztől visszaállt a hagyományos tantermi oktatás, de mellette fennmaradt a digitális is a járvány újabb hulláma miatt, a nyelvtanulók többsége továbbra is ragaszkodott a személyes jelenléttel tartott órákhoz, amit a szakember tanulságként értékelt. Sok nyelvtanuló kivárja, amíg újraindul a hagyományos oktatás a nyelvstúdiókban.

Októbertől, az akkreditációk lezárultával – egy hónapnyi szünet után – ismét lehetett otthon, digitálisan nyelvvizsgázni, ám ezt csak 15 százaléknyian választották – nem az eszközök hiánya, hanem a digitális ismereteik hiányossága miatt. A szakember szerint a nyelviskolákban talán az ősszel térhet vissza a normál menetrend, de a tavalyinál is sokkal kevesebb vizsgázóval és tanulóval. Ennek a korosztálynak valószínűleg gyengébb lesz az idegennyelv-ismerete, mint a náluk idősebbeknek – véli Rozgonyi Zoltán.