Oda a Fidesz kétharmada

Kész Zoltán, a baloldali ellenzék által támogatott független jelölt nyerte a veszprémi időközi választást. 98,91 százalékos feldolgozottságnál Kész 42,66 százalékon áll, a fideszes Némedi Lajos 33,64 százalékot kapott. A Jobbik jelöltje, Varga-Damm Andrea 14,14, az LMP-s Gerstmár Ferenc pedig 4,57 százalékot szerzett. Ez pedig azt jelenti: a Tapolca és Ajka környéki, áprilisi időközi választás eredményétől függetlenül a Fidesz-KDNP elvesztette a kétharmados parlamenti többségét.

Az eredmény óriási meglepetésnek számít: Navracsics Tibor tavaly áprilisban meggyőző fölénnyel, közel húsz százalékpontot verve az ellenzékre hozta ezt a körzetet a Fidesznek. Ráadásul bár a városnak a rendszerváltástól 2006-ig SZDSZ-es polgármestere volt Dióssy László személyében, 2006 óta stabilan jobboldali körzetként számoltak vele. Még a legutóbbi, tavaly októberi polgármester-választáson is 22 százalékpont előnnyel verte a fideszes jelölt, Porga Gyula a baloldalt. Az, hogy alpolgármestere, Némedi Lajos most szintén kétszámjegyű különbséggel veszíthet, mindenképp váratlan fordulat - még a legutolsó közvélemény-kutatás is az ő 6 százalékpontos előnyét mutatta.

A választásra alaposan ráerősített az ellenzék - presztízsszempontból számukra ez hatalmas győzelem. Nem véletlen, hogy a Fidesz kisebbíteni próbálta a választás tétjét - az ő kommunikációjuk szerint mindez csak arról szól, hogy Veszprémnek és környékének milyen érdekérvényesítő képessége lesz a Parlamentben. A baloldal számára a jelentőség sokkal nagyobb volt a szavak szintjén is. Ráadásul a kétharmad lebontásához ez a választás volt a kulcsfontosságú. A korábbi újpesti időközi választáson nagy meglepetést nem okozott a baloldali győzelem, míg az áprilisi tapolcai-ajkai időközin egy erős Fidesz, és egy-egy közepesen erős Jobbik, valamint MSZP csaphat össze, azon nagy az esély a fideszes sikerre.

Kérdés persze, hogy valójában mekkora a súlya a kétharmadnak. Orbán Viktor miniszterelnök már tavaly áprilisban, miután egyetlen mandátummal került a Fidesz a kétharmados álomhatár fölé, azt nyilatkozta: annyira nem jelentős már ez a kérdés, mint az előző választásnál, hiszen a legfontosabb átalakításokat már megtették 2010 óta. Bár a törvényhozás kiszámíthatatlansága és rohamtempója miatt valószínűleg sok kétharmados törvényhez is hozzányúlnának még, nagy veszélybe nem kerülnek a kormánypártok tervei.

A legtöbb fontos ügyben ugyanis elég a jelenlévő képviselők kétharmadának a szavazata, olyan téma kevés van, amelyhez az összes képviselő kétharmadának igen szavazata kell. A legnagyobb súlyú, ám egyben a legritkábban a parlament elé kerülő ügyekről van szó: ilyen például az EU-ból kilépés, a hadiállapot kinyilvánítása, rendkívüli vagy szükségállapot kihirdetése, vagy a köztársasági elnök összeférhetetlenségének kimondása. Csupa olyan ügy ez, amely nem valószínű, hogy terítékre kerülne a következő években. Az összes képviselő kétharmadának igen szavazatával választják meg az Alkotmánybíróság tagjait és az ombudsmanokat, ezeknél a választásoknál valóban bajba kerülhet a Fidesz. Ahogy akkor is bajban volnának, ha az Állami Számvevőszék elnökét, vagy a Kúria elnökét kéne megválasztaniuk - erre azonban papírforma szerint ebben a ciklusban nem kerül sor.

Ám ha mégis szükség lenne a kétharmados többségre, talán akkor sem lenne annyira nagy bajban a Fidesz. Emlékezetes, tavaly decemberben az azóta elhunyt Lasztovicza Jenő súlyos betegsége miatt nem vehetett részt a szavvazásokon, így a Fidesznek nem volt kétharmada, ám a Jobbiktól segítséget kaptak: Vona Gábor pártelnök beteget jelentett, nem szavazott, sőt, a legfontosabb kétharmados törvényeknél aznap Vonán kívül még egy-egy jobbikos képviselő nem nyomott gombot néha, így a kétharmad máris biztosított volt. Sőt, ha ez nem lett volna elég, nem várt helyről kaptak segítséget: néha Gyurcsány Ferenc sem nyomott gombot - az indoklása szerint azért, hogy ezzel kiugrassza a Fidesz-Jobbik együttműködés nyulát a bokorból.

Mégis hamis volna azt mondani, hogy semmi tétje nincs a baloldal újabb győzelmének. Egy olyan politikai környezetben, amikor a Fidesz gyengül, de a Jobbik is erősödik, az MSZP, a DK és a kisebb baloldali pártok számára is fontos siker, hogy egymás után a második időközi választásukat nyerik. Különösen annak fényében, hogy 2000 és 2009 között időközit csak a Fidesz nyert. Igaz, abban a tíz évben parlamenti választást még így sem tudott nyerni a jobboldal. Ahogy tehát hiba volna a mostani eredményből a Fidesz összeomlását vagy épp az MSZP, a DK és társaik felemelkedését előrevetíteni, ugyanúgy nem állíthatjuk azt sem, hogy ne volna önmagán túlmutató eredménye a baloldal győzelmének.