Vita az EP-ben az Orbán-kormányról
„Mélyen igazságtalan Magyarországgal és Magyarország népével szemben” az a jelentés, amelyről mai ülésén szavaz az Európai Parlament (EP) – közölte Orbán Viktor. A miniszterelnök, aki személyesen vett részt a Tavares-jelentés strasbourgi plenáris vitáján, hozzátette: a portugál jelentéstevő által összeállított dokumentum nyíltan kettős mércét alkalmaz, és „lebecsüli azt a munkát, amivel a magyarok megújították hazájukat”. Orbán szerint igazságtalan az is, hogy miközben Magyarország már teljes egészében a pénzpiacokról finanszírozza magát, gazdasági mutatói pedig minden évben javulnak, és nemrég a túlzottdeficit-eljárás alól is kikerült hazánk, mégis komoly bírálatokkal kell szembesülni az EP-ben, ahol minden jel szerint holnap elfogadja a plénum a jelenlegi parlament által elfogadott jogszabályokat élesen bíráló dokumentumot is. Úgy fogalmazott: „mi magyarok nem akarunk olyan Európát, ahol a szabadságot korlátozzák”, „ahol a hatalmasok visszaélnek a hatalmukkal”.
A személyeskedéstől sem mentes vita kezdetén Rui Tavares magyarul olvasta fel az uniós alapszerződés második cikkelyét. E szerint az unió „az emberi méltóság tiszteletben tartása, a szabadság, a demokrácia, az egyenlőség, a jogállamiság, valamint az emberi jogok – ideértve a kisebbségekhez tartozó személyek jogait – tiszteletben tartásának értékein alapul.” A jelentéstevők szerint az Orbán-kormány által kezdeményezett törvényalkotás ezektől az értékektől távolodik el. Míg azonban mindezeknek az értékeknek a tiszteletben tartását a felvétel előtt álló országoktól számon tudja kérni az EU (ezek a koppenhágai kritériumok), a tagok esetében ezek vélelmezett megsértésének kivizsgálására már nincs mód.
Ezért a jelentéstevők – általánosságban – javasolják egy új „koppenhágai mechanizmus” kialakítását is. Ezzel folyamatosan felügyelhetnék azt, amit Magyarországgal szemben egy kivételes jelentésben értékeltek: hogy az ország jogrendszere összhangban van-e az európai alapértékekkel. A Fidesz a jelentés következtetésein túl ezt az eljárást is elutasítja. Gál Kinga, a párt EP-képviselője – a jelentést kidolgozó szakbizottság alelnöke – egyenesen azt hangsúlyozta, hogy mindezek a mechanizmusok csak az EU-ellenes erőket erősítheti Európa-szerte. A magyar szocialista EP-tagok ugyanakkor arra hívták fel a figyelmet: több módosító indítványt elfogadva a végső tervezet nem indítványoz szankciókat hazánkkal szemben.
Párbeszéd zajlik a magyar kormány és az Európai Bizottság között egyes vitatott jogszabályokkal kapcsolatban – mondta el a vitában José Manuel Barroso, a brüsszeli testület elnöke. Emlékeztetett: a tagországok jogrendszerének felügyeletére többféle mechanizmus létezik – más kérdés, hogy ezek szinte kizárólag a makrogazdasági egyensúly megteremtésére irányulnak.
Ajánlások
A Rui Tavares zöldpárti képviselő által több mint egy év alatt összeállított dokumentum tervezete szerint a magyarországi változások iránya távolodást jelent az uniós értékektől, és ha ezt a trendet nem javítják ki kellő időben, megfelelő módon, akkor az az európai alapértékek súlyos megsértésének kockázatához vezet. A dokumentum számos ajánlást fogalmaz meg Magyarországnak. Például azt, hogy a törvényhozásnak vissza kellene állítania az Alkotmánybíróság döntési jogkörét költségvetési kérdésekben, és a testület megválasztásakor konszenzusra kellene törekedni az ellenzéki pártokkal. A magyar hatóságoknak – indítványozza a jelentés – fel kellene kérniük az Európa Tanács alkotmányjogi tanácsadó testületét, a Velencei Bizottságot, valamint az EBESZ-t az új választási jogszabályok és intézményrendszer közös elemzésére, valamint utóbbit a választások megfigyelésére is.
