Lesz-e valaha szuperlézer?
A csehek visszaestek, a pályázatuk nem megfelelő, a beruházás végére pedig sikerülni fog behozni a magyar hátrányt – nyugtatta a közvéleményt alig egy hete Földi Enikő, a szegedi szuperlézerprojektért is felelős helyettes államtitkár. Most már van mit ledolgozni: kedden Dolní Brezanyban, Prága mellett megkezdődött a cseh szuperlézer építése. De a beruházásban szintén részt vevő Bukarest is előrébb jár, nekik szeptemberben ítélte meg az Európai Bizottság a 180 ezer eurós vissza nem térítendő támogatást az építkezésre. Szegeden egyelőre egy ígéret létezik, hogy a pályázat talán elkészülhet 2013 elejére.
Történhetett volna pedig előrelépés. A hét elején az Extreme Light Infrastructure (ELI) projektet megvalósító ELI-HU kommunikációs ügynöksége megküldte a meghívókat a szerdára tervezett sajtótájékoztatóra (Szeged helyett Budapestre), ahol arról lett volna szó, hogy a kormány milyen intézkedésekről döntött a lézer ügyében. Ezt azonban 24 órával az időpont előtt lefújták. Az ELI úgy tájékoztatta lapunkat: arra várnak, hogy a Magyar Közlönyben megjelenjen a határozat. Arra nem kaptunk választ, mi telik a szokásosnál több időbe a megjelenésben, van-e bármilyen oka a csúszásnak. Értesülésünk szerint nem hivatalosan már létezik egy kormánydöntés, ezt az ELI nem kommentálta.
Nem csak a sajtó van bizonytalanságban: amikor megkerestük a szegedi városházát, kiderült, ők tőlünk tudták meg, hogy az ELI egyáltalán tervezett egy bejelentést. Szabó Sándor kabinetfőnök annyit mondott: úgy tudják, hogy a projekt a saját medrében halad, várják a kormány döntését. Egy hete már az ígéret is nagy előrelépésnek számított. Botka László, Szeged MSZP-s polgármestere akkor azt írta a Facebookon: „Amikor a Fidesz és a kormány a lézerközpontot támadta, nem Szegedet támadta, hanem ezt a közös európai érdeket.
Most úgy láttam, eljutottak a falig, koppantak egyet, úgyhogy most már esetleg sürgősen folytatni kellene az előkészítő munkát”. A feladattal szakmai vélemények szerint nem is álltak rosszul, ám a politika irányából erős kritikák érkeztek. Nyáron olyan kormányzati megszólalások is voltak, amelyek szerint akár veszélybe is kerülhet a projekt, a szegediek erre azzal vágtak vissza, hogy szerintük a kormány lassítja a munkát, az érdemi döntések pedig már nem is Szegeden születnek, hanem az egyik minisztériumban.
Az biztos, hogy az ELI székhelye szegedi, két telephelye pedig budapesti. Tulajdonosa a Szegedi Tudományegyetem, a magyar állam, és 5 százalékos arányban Szeged önkormányzata. A projekt megvalósításához mintegy 61 milliárd forintnyi uniós támogatás kell, ebből 47 milliárdot kellene még a jövőre záruló EU-s költségvetési ciklusban finanszírozni.
Nem csak a tudomány nyerne
A Szegedre tervezett központban a világ mostani legnagyobbjánál ezerszer nagyobb teljesítménysűrűségű lézer épülne, több száz szakember dolgozhatna ott, az eredményeket pedig a fizika, a számítástechnika és az orvostudomány is hasznosíthatná. Szeged mellett Prága és Bukarest épít szuperlézert, a projektet az EU egy programként kezeli. A városnak nem csak a presztízs miatt éri meg a beruházás: a kutatók mellett az ő nagy létszámú kiszolgáló személyzetük is Szegedre költözne, és a helyi cégekkel is együtt dolgozhatnának. A finanszírozás döntően az EU feladata, ám a zökkenőmentességhez a fideszes kormány és a szocialista városvezetés együttműködésére is szükség van.
– 245 millió euró a szegedi fejlesztés költsége
– 300 millió euró a tervezett bevétel
– 100-150 kutató érkezhet Szegedre, több száz fős kisegítő személyzettel
– 2015 a tervezett átadás időpontja Csehországban már a projekt kezdetét jelentette be kedden a kormányfő. -->
