BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

MRK: nem vált be a részösztöndíj

Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Világgazdaság
Nem tárgyalt a kormány a rektorokkal arról az előterjesztésről, amely szerint mindössze 10 ezer diák tanulmányait finanszírozná teljesen az állam, de a Rektori Konferencia már a két héttel ezelőtti 33 ezret is kevesellte. Az intézményvezetők szerint ráadásul nem „fogy” a Diákhitel 2, és nem vált be a részösztöndíj sem. A kormány összesen 74 110 főben állapítaná meg a magyar állami ösztöndíjas és részösztöndíjas képzésekre 2013-ban felvehető jelentkezők számát – derül ki az MTI birtokába került, december 3-i keltezésű előterjesztésben. Bár ez az összlétszám nagyobb, mint az elmúlt években, az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) javaslata szerint jövőre csupán 10 480-an tanulhatnának teljes ösztöndíjasként, 46 330-an pedig részösztöndíjas felsőoktatási szakképzésben, alapképzésben és osztatlan képzésben kezdhetnék meg tanulmányaikat.

Emellett 16 ezren mesterképzésben, 1300-an doktori képzésben tanulhatnának. Így a felsőoktatásban résztvevők több mint 80 százaléka fizetne az előterjesztés szerint. Az alig több mint 10 ezer fős teljes ösztöndíjas férőhely rendkívül alacsony szám, hozzávetőleg ötöde a korábbi években megszokott keretszámnak. Az anyagból kiderül: a kormány a felsőoktatási szakképzés esetében is kevesebb diákkal számol. Az anyag szerint fizetős lenne a gazdaságtudomány és a jog, prioritást élveznek viszont a műszaki, a természettudományi, és az egészségtudományi képzések.

„A Rektori Konferenciát a legújabb, nyilvánosságra került keretszámokkal kapcsolatban nem keresték meg a kormány részéről, erről egyeztetés nem folyt a rektorokkal. Így a Rektori Konferencia azt egyelőre nem is tudja véleményezni” – szögezte le a Világgazdaságnak Sándorné Kriszt Éva, a Magyar Rektori Konferencia társelnöke, a Budapesti Gazdasági Főiskola rektora. Hozzátette ugyanakkor: „a két héttel ezelőtti előterjesztésről azonban kifejtettük a véleményünket.”

Az akkori keretszámtervezet szerint az állam összesen 33 840 fő felsőbb tanulmányait támogatta volna teljes egészében, emellett 5 ezer fő részösztöndíjas képzésben tanulhatott volna főiskolákon, illetve egyetemeken, a mesterképzésben pedig 16 000 főt. „A Magyar Rektori Konferencia álláspontja szerint nem elfogadhatóak ezek az arányok, hiszen ez több mint 20 százalékos csökkenést eredményeznének a korábbiakhoz képest – jelentette ki Sándorné Kriszt Éva. – Azt gondoljuk ugyanakkor, hogy az ország felemelkedése nem a kevesebb, hanem a több kiművelt emberfőben rejlik” – tette hozzá.

A részösztöndíjakról szólva a Magyar Rektori Konferencia társelnöke lapunknak kifejtette: „az idei évben a meghirdetett 5500 részösztöndíjas férőhelynek csupán a 35 százalékát sikerült kitölteni. Ennek hátterét elemezni kellene, nem tudható, hogy a diákok fizetésképtelensége áll-e az eredmény mögött, esetleg elkötelezettséget nem akartak vállalni, és ezért inkább a teljes összeget kifizették” – tette hozzá Kriszt Éva, aki szerint ez az eredmény egyértelműen jelzi: „a részösztöndíjas forma nem igazolódott vissza.”

Hasonló a helyzet a Diákhitel 2-vel kapcsolatban is, hiszen az idei évben november 30-ig mindössze 4950 fő élt a konstrukció nyújtotta lehetőséggel, összesen egymilliárd forint értékben. „Ez nagyon alacsony szám” – tette hozzá a rektor.  A felsőoktatási szakképzés korábbi keretszámaival kapcsolatban Sándorné Kriszt Éva megjegyezte: „a 2500 fős keret kevés, különösen egy ilyen rövid ciklusú, gyakorlatorientált képzési forma esetében.”  Az eddigi egyeztetésekkel kapcsolatban a rektor kijelentette: „a Magyar Rektori Konferencia álláspontja az, hogy több felsőoktatásban résztvevő hallgató képzését több teljes állami ösztöndíjas férőhellyel lehet csak elérni” – fogalmazott lapunknak Sándorné Kriszt Éva.

Parragh: a keretszámokról egyeztetünk

„Nem hivatalosak a nyilvánosságra került keretszámok, de a tartalma számos ponton találkozik az álláspontunkkal” – nyilatkozta a Világgazdaságnak Parragh László. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke hozzátette: „az anyag egészségesebb szerkezetű felsőoktatást vetít előre, amelyben nagyobb szerepet kapnak a természettudományos képzések. A felsőoktatási szakképzések különösen fontosak nekünk, ezért arról még egyeztetünk a kormánnyal.”

Parrag László hozzátette: „az elmúlt két évtizedben egy olyan felsőoktatási felfogás terjedt el, amely az autonómiára épült, és arra, hogy mindenki azt tanul, amihez kedve van. Mindez azonban, dacára a nagymértékű állami támogatásnak, nem találkozott a munkaerőpiac elvárásaival, és a megszerzett tudásszint sem volt gyakorta elegendő egy-egy állás betöltéséhez. Azt is gondolom, hogy igazán annak van értéke, amiért fizetni kell” – tette hozzá az elnök.

Parrag László hozzátette: „az elmúlt két évtizedben egy olyan felsőoktatási felfogás terjedt el, amely az autonómiára épült, és arra, hogy mindenki azt tanul, amihez kedve van. Mindez azonban, dacára a nagymértékű állami támogatásnak, nem találkozott a munkaerőpiac elvárásaival, és a megszerzett tudásszint sem volt gyakorta elegendő egy-egy állás betöltéséhez. Azt is gondolom, hogy igazán annak van értéke, amiért fizetni kell” – tette hozzá az elnök. -->

Google News Világgazdaság
A legfrissebb hírekért kövess minket a Világgazdaság.hu Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.