BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Ismét eljuthat majd a világűrbe egy magyar kutatóűrhajós

Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Világgazdaság
Három-négy év múlva ismét eljuthat a világűrbe egy magyar kutatóűrhajós. Ez a misszió az egyik zászlóshajója a napokban elfogadott magyar űrstratégiának – mondta a Külgazdasági és Külügyminisztérium űrkutatásért felelős miniszteri biztosa a Figyelőnek adott interjúban. Ferencz Orsolya, a téma szakértője arról is szólt, nagyon éles jogi viták zajlanak a világban arról, hogy a kozmoszban ki milyen tevékenységet és hogyan végezhet.

„Ma maximálisan az űrkutatásra és űrtevékenységre épül a bolygónk működésének a megértése. Tehát kijelenthetjük: az űrkutatás nélkül az emberiségnek nem lesz jövője” – hívta fel a figyelmet a lapnak adott interjújában a miniszteri biztos. Fontos felismerni – folytatta –, hogy ha beülünk az autónkba és bekapcsolunk egy navigációs eszközt, akkor az műholdrendszerekkel lép kapcsolatba. A meteorológusok is műholdképeket használnak előrejelzéseikhez, amelyek így egyre pontosabbak. „Egy még inkább húsba vágó példa, hogy a klímaváltozás-vizsgálatok tudományos hátterében ugyancsak jelentős szerepe van az űrkutatásnak” – tette hozzá, megjegyezve, hogy a koronavírus-járvány alatt a szén-dioxid- és a nitrogén-dioxid-kibocsátásban az ipar leállása miatt bekövetkezett jelentős változásokat is űreszközökkel tudták mérni.

Ferencz Orsolya közölte: a magyar kormány ki akarja használni, fejleszteni szeretné a szektorban rejlő potenciált.

Ezért a gazdaságvédelmi akciótervben a jövő iparágai közé sorolta az űripart. Augusztus közepén pedig elfogadta hazánk űrstratégiáját, amely hármas célrendszerre épül. Egyrészt a tudomány, az oktatás és az utánpótlásképzés terén kell megerősíteni pozícióinkat, hiszen az űrtudományok rendkívül konvertibilis tudást jelentenek a világon. Emellett fejleszteni kell az ipari képességeket és az űrtevékenység gazdasági alapjait. Harmadrészt pedig mindehhez tovább kell szélesíteni Magyarország nemzetközi kapcsolatait – ismertette a szakértő.

Fotó: Peter Kohalmi

„Az egyik zászlóshajónak számító célkitűzésünk egy újabb magyar kutatóűrhajós-misszió.

Ebben természetesen nem az a fő szempont, hogy mekkora presztízs egy magyar embert felküldeni az űrállomásra. A lényege az eszközépítés, az iparfejlesztés és a hazai egyetemekre gyakorolt katalizátorhatás. Ez a küldetés 2024-re, legkésőbb 2025 elejére van beütemezve, partnerként pedig elsődlegesen az Egyesült Államokra számítunk benne. Terveink szerint a houstoni székhelyű Axiom Space űrinfrastruktúra-fejlesztő céggel valósítjuk meg ezt a programot” – mondta.

A miniszteri biztos arról is beszélt, az elmúlt években nyilvánvalóvá vált, hogy az űrbányászat, valamint az űrerőforrás-kutatás és -felhasználás megkerülhetetlenül az emberiség közeli jövőjének a részét képezi. Az viszont még nem tisztázott, hogy ki mit és hogyan tehet és birtokolhat. A Holdért például óriási verseny zajlik, de az igazán nagy kérdés az, mi fog ott történni és ki viseli majd az ott zajló tevékenységért a felelősséget – mutatott rá Ferencz Orsolya.

További részletek a csütörtökön megjelent Figyelőben.

Google News Világgazdaság
A legfrissebb hírekért kövess minket a Világgazdaság.hu Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.