Az akadálymentesítésen is spórolna a BKV

Több mint egymilliárd forintot vonna el az akadálymentesítésre szánt eredeti keretből a BKV a 3-as metró felújítása kapcsán

– értesült a Világgazdaság. Erre azért van szükség, mert tavaly december végén a BKV azzal a feltétellel jutott egyezségre a Swietelsky Vasúttechnika Kft.-vel a középső szakasz alagúti munkálatainak újrakezdéséről, hogy a BKV elismert egy összesen mintegy 9,5 milliárd forintos többletigényt. Az osztrák hátterű kivitelezővel még 2017 szeptemberében szerződtek a 3-as metró alagúti rekonstruk­ció­jára, az 50 milliárdos megbízás 2020 nyarán futott ki. Eddig azonban csak az északi, valamint a déli szakasz korszerűsítésével végeztek, a középsőn el sem indult a teljesítés. Szükségessé vált a szerződés módosítása,

ám ezt a cég sokáig a vállalkozói díj 18 milliárddal való megemeléséhez kötötte, amelynek végül csaknem a felét elengedte. A szerződés értéke ezzel mintegy 20 százalékkal, 60 milliárdra drágul.

A főváros azonban így is sarokba szorult. Az M3-as rekonstrukciója az 1,9 milliárd forintos tervezési díjon kívül 217,4 milliárd forintba kerül. Ebből 172,7 milliárd uniós támogatás, 44,7 milliárdot pedig a központi költségvetés finanszíroz.

Mivel a 9,5 milliárdos drágulás nem a műszaki tartalom növelésével áll összefüggésben, bajosan lehetne újabb uniós vagy állami forrásból finanszírozni, ám sem a fővárosnak, sem a BKV-nak nem áll a rendelkezésére az összeg. A pénz előteremtését ezért úgy oldanák meg, hogy a projekt büdzséjén belül csoportosítanak át összegeket. Lapunk korábbi érdeklődésére a BKV nem tért ki a részletekre, csupán annyit közölt, hogy a támogatási szerződés fedezetet biztosít a többletköltségre. A Világgazdasághoz eljutott információkból kiderül, hogy milyen költségekből csípnének le kisebb-nagyobb darabokat. Az egyik elképzelés, hogy a BKV olyan mértékben csökkenti a megállókhoz kapcsolódó aluljárók akadálymentesítésére megítélt tételt, amelyből már nem lehet az akadálymentesítési vállalásokat teljesíteni.

Ez a fővárosi szándék több szempontból is problémákat vet fel.

Az M3 metróprojekt egyik leginkább sarkalatos EU-s támogatási feltétele a százszázalékos akadálymentesség, vagyis hogy minden megállóban akadálymentesen elérhetők legyenek az utcaszintről a szerelvények. Tehát nem elég önmagában a metróvonal területét akadálymentesíteni, hanem magát az aluljárót, sőt a megközelíthetőségét is kell. A mostani átcsoportosítás azonban öt aluljáró akadálymentesítését is negatívan érintheti.

Ha nem valósul meg a teljes akadálymentesítés, az forrásvesztési kockázattal járhat a projektcélok nem teljesülése miatt.

Ennek az elemnek a jelentőségét jól mutatja, hogy 2018-ban az Európai Bizottság még a támogatási kérelem elbírálását is felfüggesztette, mivel kevesellte, hogy a metróprojekt keretében 20-ból csak 12 megállóban vállalta volna Budapest a teljes körű akadálymentesítést. Az akkori főpolgármester, Tarlós István ezért 2018 tavaszán megállapodást kötött a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetségével (MEOSZ), amelyben az a vállalás született, hogy az M3-projekttel egyidejűleg mindegyik állomás akadálymentes lesz, és kikötötték, hogy a MEOSZ nélkül a főváros nem hoz akadálymentesítéssel kapcsolatos döntést. Ha tehát most mégis visszavágják az akadálymentesítésre szánt forrásokat, a jelenlegi városvezetés nemcsak a MEOSZ-szal tető alá hozott alkut rúghatja fel, hanem a támogatási kérelemben foglaltakat is megsértheti.