Elképesztőek a megye foglalkoztatási számai, itt volt az év végén a legalacsonyabb a az országban, hogy érték ezt el közepes jövedelmekkel?
- A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adatai alapján, ha az elmúlt 5 évet nézzük, akkor azt láthatjuk: a munkanélküliségi ráta a megyében már 2017-től csökkenő tendenciát mutatott, amit a járvány szakított meg 2020 tavaszán. 2020 májusában és júniusában ért mélypontra a foglalkoztatás, ekkor 5,9 százalékra emelkedett a munkanélküliségi ráta, majd fokozatos csökkenésnek indult.
A pandémia későbbi hullámai nem okoztak az álláskeresők számában jelentős növekedést, 2021 áprilisára értük el újra a járványt megelőző - 2020 februári - 3,6 százalékos munkanélküliségi rátát, ami az elmúlt egy évben tovább csökkent, elérve 2022 áprilisára a 2,7 százalékos szintet. A megyei eredmények jellemzően 2-2,5 százalékkal alacsonyabbak az országos átlagnál, de követik az országos tendenciákat. A legnagyobb foglalkoztató a megyében az Egyetem, melyre nincsenek hatással a helyi gazdasági folyamatok.
- Miközben országosan enyhén növekedtek a beruházások tavaly, Csongrád-Csanádban visszaestek.
- A különbséget magyarázhatja, hogy csökkent az energiaipari beruházások volumene, valamint az oktatás és a közigazgatás területén is kevesebb beruházás valósult meg. Komolyabb vállalati beruházások most indulnak A Pick Szeged Zrt. új szalámigyárral bővíti Szabadkai úti telephelyét. Előre láthatóan 2024 második felében indul majd a gyártás az új üzemben. A beruházás összesen negyvenmilliárd forintba kerül. Ennél kisebb léptékű, ám figyelemreméltó fejlesztések zajlottak, vagy vannak folyamatban kamarai tagjainknál is. Közülük a textilipari termékeit több mint 40 országba exportáló szegedi Naturtex Kft-t és a szintén jelentős külpiaci forgalommal rendelkező makói Váll-Ker Kft-t is említhetem, ahol több milliárdos beruházásokat valósítottak meg, vagy valósítanak meg.
- 2020 tavaszától a járvány okozott problémákat, azóta új gondok jelentek meg: nyersanyaghiány, bérnyomás, háború - érzékelik önök is?
- A megyei vállalkozások is érzik a háború közvetlen, és közvetett hatásait. A közvetlen hatások, mint például az áruszállítási korlátozások elsősorban az orosz külkapcsolatokkal rendelkező vállalkozásokat érintik, de a közvetett hatások célpiactól, és ágazattól függetlenül megnehezítik a vállalkozások napi működését. Jóval nagyobb raktárkészletet kénytelenek felhalmozni a cégek a minél zavartalanabb működés érdekében. Az energiaárak növekedése minden vállalkozás gazdálkodását negatívan befolyásolja. Sok vállalkozás kénytelen már a tartalékait felélni. Jelentős azon vállalkozásoknak a száma, akik a megújuló energiaforrások irányába beruháznak. Megyénkben a geotermikus energia felhasználása jelentős potenciállal bír, különösen az országos jelentőségű kertészeti ágazatban nagy előny.
Az Algyő és környéki földgáz- és kőolaj kitermelésnek nem helyi, hanem országos kihatása van. Megyénkben a munkaerő foglalkoztatásában van szerepe a Mol jelenlétének. A megyénkben az ipar szerepe kevésbé meghatározó, az egy lakosra jutó termelési értéke a hazai átlag hattizedét éri csak el. Kisebb számmal vannak jelen a nagy energiafelhasználású iparágak képviselői. Az infláció növekedése komoly hatással van a bérek vásárló értékére. A bérnyomás nagy a cégeken, ezáltal is előtérbe kerül a termelékenységi növekedési kényszer. De így is az alkalmazottak 15 százalékkal kevesebbet kerestek az országos átlagnál.
- Tudnak segíteni a vállalkozásoknak a termelékenység növelésében?
Gazdasági önkormányzatunk olyan adatbázist épít, mellyel a partnert és/vagy szabad kapacitást kereső Csongrád-Csanád megyei vállalkozások könnyebben megtalálhatják azokat a cégeket, akikkel sikeres együttműködést építhetnek a jövőben. A KAPTÁR elnevezésű új adatbázisunk célja a működő cégek számára olyan felület biztosítása, ahol saját szabad kapacitásukat, illetve kapacitás igényeiket feltöltve új üzleti kapcsolatokkal bővíthetik saját vállalkozásukat. A térségi gazdasági kapcsolatok erősítése amiatt is kiemelt kérdés lehet, mert az olcsóbb munkaerőt biztosító ázsiai piacok által kínált alapanyagok, termékek és szolgáltatások egyre drágábbak lesznek, elég csak a szállítás és a logisztika területén bekövetkezett drágulásra gondolni, de nem elhanyagolható az alapanyagok árának emelkedése sem.
Ugyanakkor azt is látjuk, hogy az időben megkezdett digitalizációt, a robotizációt, a termelékenységet és a termelőkapacitásokat előnyösen befolyásoló fejlesztések idővel meghozhatják a tőlük remélt hatásokat. Ismételten visszautalhatunk az Ázsiában is dráguló munkaerőre, alapanyagokra és a lassuló szállításteljesítésekre. Ezek ugyanis egyre közelebb viszik az európai vállalatok versenyképességét távol-keleti versenytársaikéhoz. A már említett Ipar 4.0 fejlesztések tehát a dráguló kamatkörnyezet, és a nehezen kiszámítható gépbeszerzések ellenére is kiemelt tényezők lehetnek.
Éppen ezért gazdasági önkormányzatunk a Szegedi Tudományegyetemmel, illetve a határ másik oldaláról a Szabadkai Műszaki Szakfőiskolával, és a Szabadkai Üzleti Inkubátorral közös RILIMA I-4.0 projektjében is a technológiaváltás fontosságára hívja fel a figyelmet. Sőt itt olyan ismeretanyagokkal is segítjük a vállalkozásokat, amelyek a fejlesztések
megvalósításának útvesztőiben segítenek eligazodni. Érezzük azt is, hogy az innovatív gyártócégek átérzik ennek fontosságát. Sokan közülük csatlakoztak a kamaránk által életre hívott Dél-alföldi Technológiaváltók Közösségéhez is, ahol élénk párbeszédet sikerült generálnunk.
