Frida-mánia a Nemzeti Galériában

Frida Kahlo a 20. század egyik legmeghatározóbb női művésze popsztároknak kijáró rajongótáborral. Festményeit olyan sztárok gyűjtik, mint Madonna.

Aukciós rekordára 2016-ban állt be, amikor a Christie’s impresszionista és modern művészeti árverésén, New Yorkban nyolcmillió dollárt adtak egy képéért.

A rekorder festmény álomszerű környezetben két aktot ábrázol. Frida Kahlo 1939-ben festette, és egy barátjának, Hollywood akkori csillagának, Dolores del Río színésznőnek ajándékozta. Festeni öngyógyításból kezdett, az alkotómunkával dolgozta fel az őt ért testi-lelki traumákat, kortársai nem is tekintették hivatalos festőnek.

A csupán 250 darabból álló életmű javarészt magángyűjteményekben található, a legtöbb képet intézményi szinten a mexikóvárosi Museo Dolores Olmedo birtokolja. Hosszú várólistát vezetnek a világ múzeumairól, akik szeretnék kölcsönözni tőlük a képeket, Budapest is jó ideje várt rájuk.

Frida Kahlo életében csak egyetlen műve került múzeumba, amikor 1939-es párizsi kiállítása alatt a Louvre megvette az egyik festményét.

A Magyar Nemzeti Galéria tárlata Frida Kahlo születésének 111. évfordulóján nyílt meg, novemberig látogatható, és várhatóan látogatószámcsúcsokat dönt majd.

A Museo Dolores Olmedo kollekció­jára épül, és a teljes életművet átfogja. A bemutatott 35 műtárgy – 26 festmény és kilenc rajz – között látható néhány a művész védjegyévé vált önarcképei közül, és szerepelnek majd olyan fontos művek is, mint az egyik legelső vászonfestménye, valamint életrajzi ihletésű képek, portrék, szimbolikus tartalommal telített alkotások is.

Frida Kahlo esetében a művész élete és művészete elválaszthatatlan egységet képez, személyes élményeiből, érzéseiből, szenvedéséből merít ihletet a festményeihez. A fiatalkorában súlyos buszbalesetet túlélő, élete során számtalan betegséggel küzdő, és emiatt néha hetekre, hónapokra ágyhoz láncolt művész ecsetjével a magánya ellen is harcolt.

A válogatás betekintést enged a festőnő szuggesztív, ám testi és lelki gyötrelmekkel teli belső világába, valamint az általa megélt és újrateremtett, mitikus valóságba. Az életművet öt szekcióban mutatja be a tárlat, amely a végén Fridamánia címmel foglalkozik a festő személyét övező kultusszal és a magyar kortárs festészetre gyakorolt hatásával is. A kiállítást a Frida Kahlo élete utolsó tíz évében vezetett naplója alapján összeállított hang- és képinstalláció zárja.

A cikk a csütörtöki Világgazdaságban jelent meg