A humán kockázati tényezők globális GDP-re gyakorolt hatását évi 320 milliárd dollárra becsüli a biztosító tegnap megjelent kutatása, amely 279 város vizsgálatán alapul. A biztosítóóriás szerint ezek sokkal nagyobb gazdasági fenyegetést jelentenek, mint a hurrikánok, áradások, földrengések vagy vulkánkitörések – számol be a kutatásról a CNBC.
A londoni székhelyű Lloyd’s a Cambridge-i Egyetemmel közösen elkészített Városi kockázat indexe (City Risk Index, CRI) huszonkét emberi és természeti fenyegetés hatását vizsgálta (s adott rájuk összegszerű becslést). A kutatásban szereplő, 35,4 ezermilliárd dollár összesített GDP-vel rendelkező 279 város évente átlagosan 546,5 milliárd dollár kiesését kockáztatja a csaknem két tucat nagyon jelentős fenyegetés miatt. Ebből 320,1 milliárdot tesznek ki az emberi tényezők, és 226,4 milliárdot a természeti katasztrófák.
A városok gazdasági teljesítményét leginkább a tőzsdekrach veszélyezteti. A második legkockázatosabb tényező az államközi konfliktus. Az előbbiekhez mérten kisebb kockázatot hordoznak a harmadik helyen álló trópusi szélviharok.
A tanulmány egyik kiemelkedő megállapítása a kiberbűnözés növekedése, amit a hetedik legsúlyosabb kockázatként szerepeltet a Lloyd’s 36,54 milliárd dolláros összeggel. „Nincs kétség afelől, hogy fokozódik a kiberkockázat – mondta Bruce Carnegie-Brown, a Lloyd’s elnöke. – Minden bizonnyal az egyik leggyorsabban növekvő globális fenyegetésről van szó, és nem hiszem, hogy teljesen megértettük a probléma súlyát.”
A fenyegetések megoszlása erőteljes területi koncentrációt mutat. A jelentés szerint ugyanis tíz város viseli az anyagi kockázatok csaknem negyedét, összesen 126,8 milliárd dollárt. Ez több, mint az afrikai, a közel-keleti és a latin-amerikai kockázatok együttvéve.
Tokiónak van a legtöbb veszítenivalója, a japán főváros gazdasága évente 24,31 milliárd dollárt kockáztat, elsősorban egy Észak-Koreával való lehetséges államközi konfliktus miatt.
A második legfenyegetettebb város New York, ahol egy tőzsdekrach számít a legnagyobb félnivalónak, és majdnem 15 milliárd dollár „éghet el” a metropolisz gazdasága által termelt értékből.
A harmadik Manila kockázati kitettsége 13,27 milliárd dollár, leginkább a trópusi viharok miatt, de sokat kockáztat még Tajpej, Isztambul, Los Angeles, Sanghaj és London is.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.