Döntött az EKB: látni a pénzbőség végét
Felére csökkenti szeptembertől az eszközvásárlási program havi keretösszegét az Európai Központi Bank (EKB), majd decemberben lezárja – közölte tegnapi kamatdöntő ülése után a szervezet. Október 1-jétől december 31-ig tehát havi 15 milliárd eurós keretösszegben vásárol kötvényeket, majd januártól már csak a lejáró eszközök helyett vásárol újakat az EKB, nem dagasztja tovább saját mérlegét. A börzék meredeken emelkedtek a közlemény után, a kereskedők vélhetően arra spekulálnak, hogy még hónapokig tart a pénzbőség, és csak a részvénypiacokon lehet érdemi hozamokat elérni. Az eurót korábban erősítette, hogy míg az amerikai monetáris politika kiszámítható volt, Európában bizonytalan maradt, mikor kezdődik a szigorítás. A mostani bejelentés után az uniós fizetőeszköz pillanatok alatt több mint 1 százalékot gyengült a dollár ellenében. Erősödött viszont az állampapírpiac: a német hozamok 6-8 bázisponttal ereszkedtek, míg a perifériaállamok hozamai 10-15 bázispontot zuhantak a hír után.
A további monetáris kondíciókat változatlanul hagyta a kormányzótanács: az alapkamat nulla, az egynapos hitelkamat 0,25, a betéti kamat pedig mínusz 0,4 százalékon maradt. „Ne is várjon senki gyorsan normalizálódó monetáris politikát, a nullaszázalékos alapkamat legalább 2019 nyaráig változatlan marad” – közölte az ülés után Mario Draghi. Az EKB elnöke hangsúlyozta: nincs előre megtervezett kamatpálya 2019 nyarától, az akkori helyzetnek megfelelően döntenek majd, megmaradhat akár a nullaszázalékos kamat is. A lehetséges kamatpálya kapcsán türelmesnek, körültekintőnek és kitartónak kell lenni.
Bár Draghi többször elismerte, hogy az eurózóna növekedése stabil, a kockázatok pedig kiegyensúlyozottak, az EKB most mégis lefelé módosította gazdasági előrejelzését. Csak 2,1 százalékos GDP-bővülést vár idén, míg márciusban még 2,4 százalékot becsültek. Jövőre 1,9 százalékos, 2020-ban pedig 1,7 százalékos növekedést valószínűsítenek. Az idei és a jövő évi inflációs előrejelzését 1,4 százalékról 1,7-re emelte a központi bank.
„Felemás döntés született, szigorításba bújtatott laza kommunikációt hallottunk” – mondta a Világgazdaságnak Virovácz Péter. Az ING Bank vezető elemzője szerint ugyan a döntés lényege a program kivezetése, tehát a szigorítás volt, de a kommunikáció igazából a laza politika meghosszabbításáról szólt. Draghi célja az volt, hogy ne ijessze meg a piacokat, az euró pedig ne szálljon el, mindkét célját teljesítette – fogalmazott. Az elemző szerint az EKB pontosabb iránymutatást adott a kamatpályáról, mint amilyenre korábban számítottak. Draghi galamblelkűségére utal, hogy a jegybank nem határozta el magát véglegesen a szigorítás mellett.
Az elnök a sajtótájékoztatón csak annyit mondott el, hogy „jelen körülmények között” mi a terv, de ez a későbbi gazdasági fejleményekre tekintettel még változhat. Az euró gyengüléséről Virovácz azt mondta: sok kereskedő vett fel pozíciót arra spekulálva, hogy a jegybank kommunikációja agresszív lesz, valamint arra is többen spekuláltak, hogy a jegybank nemsokára kamatot emel. Ezek a kereskedők igyekeznek megszabadulni a pozícióiktól – vélte. Az EKB terveiből jól látszik, hogy Európában még nem jött el az érdemi kamatok ideje, a dolláreszközökben nagyobb a lehetőség – fogalmazott. Hangsúlyozta azonban, hogy az euró gyengülése csak átmeneti.
